Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1910-25. Rakovszky Béla és társai válaszfelirati javaslata
25 szám. 491 sem az állami közigazgatásban nem találja meg érdekeinek gyors és határozott védelmét, az olcsó és részrehajlatlan igazságot, a humánus bánásmódot. Különösen a szegényebb osztályok bizalma van fogytán a közigazgatás pártatlansága iránt Maguk a köztisztviselők ós hivatalnokok is sinylik viszonyaik rendezetlenségét s tűrhetetlennek találják modern jogállamba bele nem illő függőségüket a pártoktól és kormányoktól. Kívánjuk azért a közigazgatási rendszer olyan megváltoztatását, hogy az önkormányzati jogok teljes épségben tartása mellett, a közigazgatás egységesebb, összhangzatosabb, gyorsabb, olcsóbb, a polgárság érdekeinek megfelelőbb legyen. Kívánjuk az állami ós törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok szolgálati ] ragmatikáját, nyugdíj és fegyelmi viszonyainak szabályozását s az utóbbinak végső fokon a közigazgatási bíróság körébe való utalását. Örömmel járulunk ahhoz, hogy Felséged kormánya régi kívánságunknak megfelelően napirendre tűzze az igazságügyi törvények reformját. Ki kell tölteni büntetőtörvénykönyvünk hézagait és megszüntetni vagy legalább enyhíteni a szoczialis érzésnek meg nem felelő egyes rendelkezéseit Védje hatályosabban a női becsületet, torolja meg a családi tűzhely ellen intézett támadásokat, nyújtson erősebb védelmet a szóval és írásban elkövetett becsületsértés és rágalmazás ellen. Az uzsora és csalás minden neme legyen hivatalból üldözendő és fogalma ugy meghatározva, hogy a vétkes semmi esetre se kerülhesse ki a törvény sújtó kezét. A tökéletes sajtószabadság megőrzése mellett, fordittassék nagyobb gond a sajtó visszaéléseinek megakadályozására. Különösen hangsúlyozni kívánjuk azon követelésünket, hogy változtassanak meg a kereskedelmi és váltótörvényekre vonatkozó szakaszai oly irányban, hogy a polgárságot saját lakása szerint illetékes birájától elvonni ne lehessen. Legyen a megalkotandó s a jog egész területére kiterjedő polgári törvénykönyv a keresztény igazságosság szellemétől áthatva, a gyengék oltalma, a törvény előtti egyenlőség valódi biztositéka ós az erkölcs őre. Általában követeljük a hiteltör vények oly értelmű módosítását, hogy főleg a földmívelő nép jóhiszemű, széles rétegei a ravaszok kiaknázó fondorlataival szemben kellő törvényes oltalomban részesüljenek, A népnek a jogrendbe vetett bizalma érdekében csak sajnálattal tapasztaljuk, hogy a trónbeszéd e tekintetben semmi intézkedést nem tartalmaz. Áthatva a törvényes rend iránti tisztelettől és a,z állami élet zavartalan menete utáni vágytól, helyesléssel fogadjuk a kormány azon törekvését, hogy az állami háztartás egyensúlyát helyreállítsa és a fokozódó állami terhek arányában a közjövedelmeket is fokozza. Ezen czól elérésére azonban a legmagasabb trónbeszédben kifejezésre jutott programmot nem találjuk alkalmasnak. Uj adónemek bevezetése előttünk aggodalmasnak látszik, mert népünk a direkt és indirekt adóktól túlterhelve, megélhetésében megtámadva, adósságoktól sanyargatva, teljesítő képességében aláásva, nem uj megterheltetósre, hanem könnyítésre vár. Csak az adózó polgárság legnépesebb osztályainak, a kisgazdáknak, kisiparosoknak és munkásságnak minden érdekét átfogó, czéltudatosabb, szoczialis kormányzati és törvényhozói tevékenység vezethet az általános jóléthez s annak folyományaképen az állami bevételek természetes gyarapodásához. E három osztály érdekeinek sürgős felkarolását annál is inkább kívánjuk, mert velük szemben volt évtizedeken át legmostohább a törvényhozás, holott ez osztályok erősségét legelső rangú' állami érdeknek tekintik immár az egész világon. Szoczialis törvényhozást kívánunk tehát. Ennek keretében mindenekelőtt gondoskodni kell arról, hogy a jövedelmező gazdálkodás lehetőségét meg62*
