Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1910-23. Batthyány Tivadar gr. és társai válaszfelirati javaslata
480 23. szám. ülő és a nemzeti akaratot kifejező parlament vegye kezébe — a koronával megegyezően — az ország sorsára nagyobb jelentőséggel biró reformkórdések megoldását. A legközelebbi megoldásra váró ezen feladatok közül egyedül a bankkérdés az, a mi határidőköz kötött elintézést igényel és a mit Felséged is trónbeszédében a sürgős feladatok közé soroz. A bankkérdósben a képviselőháznak van már a folyó évben túlnyomó nagy többséggel meghozott határozata. Ebben kifejezte a képviselőház, hogy az önálló nemzeti banknak felállítását kívánja. Ezen álláspontunkhoz ma is változatlanul ragaszkodunk. Kijelentjük, hogy a közös bank szabadalmának meghosszabbitásához semmiképen hozzá nem fogunk járulni. Az ország az önálló banknak 1911 január 1-én leendő felállításáért a kvótafelemelós alkalmával tetemes évi terhet vállalt magára. Erkölcsileg is megengedhetlen lenne, hogy ezt a súlyos terhet a nemzet vállain hagyjuk, a nemzetet pedig jogának tényleges érvényesítésétől megfosztani engedjük. Hasonlóképen ragaszkodunk az önálló vámterületnek 1917-ben való létesítéséhez. Teljes lehetetlenség a nemzettől a legsúlyosabb katonai és államigazgatási terhek viselését kívánni s egyúttal megfosztani azoktól a nagy horderejű intézményektől, a melyek minden nemzet anyagi gyarapodásának és fönnállásának alapjait képezik. Az önálló jegybank ós az önálló vámterület azok a hatalmas, nagy gazdasági intézmények, a melyek az országot az egyoldalú termelési viszonyokból kiemelik, a melyek lehetővé teszik, hogy mezőgazdasági kultúra mellett az országban virágzó ipar és kereskedelem is keletkezhessek. Mi kívánjuk Felséged másik államának is gazdasági jólétét, de ez nem birhat bennünket arra, hogy saját országunk fejlődósén és felvirágozásán teljes erőnkből ne munkálkodjunk. Felséged trónjának és a két állam külső biztonságának is erősebb támasza az, ha mindkét állam egyaránt szilárd és megfelelő teherviselési képességgel bir. Ha Magyarország arra van kényszerítve, hogy a másik állammal szemben gazdaságilag függő helyzetben maradjon, akkor nem fejlődhetik és előbbutóbb a folytonosan fokozódó súlyo3 terhek alatt össze fog roskadni. Ezért kénytelen az ország ahhoz ragaszkodni, hogy gazdasági téren szabad rendelkezési jogával élhessen. Ezt a nemzet számára törvényeink is biztosítják, csak legutóbb, a kvótafölemelós alkalmával, Felséged is legkegyelmesebb királyi szentesítésével biztosította a nemzetet, hogy ezen jogának gyakorlásával a közös bank szabadalmának mostani lejáratakor tetszése szerint élhet. Mi élni is kívánunk ezen jogunkkal, mert nemzetünk anyagi megerősödését csakis ezen az utón véljük elérhetőnek. A gazdasági önállóság kivívásán kivül egyéb nagy gazdasági és szocziális feladatok is várnak megoldásra. így különösen a mezőgazdasági kamarák létesítése ós a mezőgazdasági hitelügy helyes szervezése hivatva lesz a mezőgazdasági fejlődóst magasabb fokra emelni és azt a reá rótt nagy közterhek elviselésére képesebbé tenni. Különös súly helyezendő ezen a téren a kisgazda közönség jogosult érdekeinek védelmére is. A kisipart mielőbb erős szervezettel kell ellátni, terheit kisebbíteni és hiteligényeinek kielógitósót könnyebbé tenni. Ugy az ipari, mint a mezőgazdasági munkásosztály szocziális és gazdasági helyzete meleg gondozást igényel, Azonkivül szükséges lesz teljes erővel