Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-23. Batthyány Tivadar gr. és társai válaszfelirati javaslata

23. szám. 481 közreműködni azon, hogy a kivándorlás csökkentessék és Amerikába szakadt honfitársainkkal az érzelmi kapcsolat fentartassék és erősittessék. A nemzeti termelés minden eszközzel fokozandó és termékeinek kelen­dősége a külföldön előmozditandó. Az államháztartás terén az üzemi iövédelmek fokozása, az államhitel számára a belföldi piacz biztositása elsőrangú feladatot képez. A sürgősen megoldandó feladatok közé soroljuk még a tisztviselők jog­állásának teljes biztositását és ez okból a szolgálati pragmatika sürgős megal­kotását, mint politikai függetlenségünk egyik feltótelét. Ezzel kapcsolatosan kivánjuk a magántisztviselők jogviszonyainak is törvényes rendezését. Felséged rámutatott ezeken kivül a közigazgatás és igazságszolgáltatás terén, úgyszintén a kormány más ágaiban is számos nagyfontosságú reformra, amelyeknek áldásos ós szükséges voltát mi is hangoztatjuk. Kivánjuk kü­lönösen részünkről is a katholikus autonómiának megalkotását, de ezzel karöltve az 1848 : XX. törvény czikknek is további végrehajtását. Kivánjuk a jogéletben is számos rendezetlen kérdésnek megoldását, különösen a polgári per jognak és az általános polgári törvénykönyvnek megalkotását. Kivánjuk a közigazgatás terén is a változott viszonyokhoz mért ujabb intézkedések megtételét, de mal­most kijelentjük, hogy a közigazgatás államosításához hozzájárulni nem fogunk, mert sem az állami omnipotencziát fokozni nem akarjuk, sem pedig alkot­mányos életünknek egyik legerősebb biztosítékát megdönteni nem engedhetjük. A székesfőváros, nemzeti életünknek ezen fontos tényezője, mielőbbb a kor igényeinek megfelelő igazgatási rendszerrel látandó el. A vidéki városoknak, mint á magyar kultúra góczpontjainak, sajnos, több­nyire túlterhelt háztartását erős alapokra kivánjuk fektetni, és azok gazda­sági ós kulturális felvirágoztatását a legnagyobb figyelembe részesitendőknek tartjuk. Kivánjuk különösen, hogy a részükre megállapított állami segély a további évekre a tervbe vett emelkedéssel bocsáttassék a városok rendel­kezésére. Kivánjuk továbbá a gyülekezési, egyesülési jogról és a sajtószabadság biztosí­tásáról szóló törvények megalkotását. Meglepetéssel hatott ránk, hogy egy olyan nagy horderejű és az ország ugy közjogi, mint közgazdasági viszonyait közelről érintő kérdésről, aminő Bosznia és Herczogovina annexiója, a trónbeszédben emlitós sem tétetett. Külügyeink tekintetében megnyugvásunkra szolgál az összes hatalmassá­gokkal szemben fennálló barátságos viszonyunk, amelyre Felséged trónbeszóde is utalt. De aggodalommal tölt el az, hogy a fegyverkezés terén olyan áldozatokra vagyunk kényszerítve, amelyek a hangoztatott békés törekvésekkel összhang­ban nem állanak. Lehetetlenség, hogy Magyarország ezen a téren további áldozatokra gondoljon, amikor megfosztatik gazdasági erőinek szabad kifej­lesztésétől. Szövetségeseink érdekei sem lehetnek ezen a téren irányadók, mert elképzelhetetlen, hogy mint állam ne rendelkezzünk anyagi fejlődésünk szükséges eszközei fölött és hatalmi szóval megfosztassunk olyan primitív jogok gyakorlatától, amelyek minden államnak természetes jogkörébe tartoz­nak, másrészről azonban a tengeri és szárazföldi haderők fejlesztésénél olyan követelmények elé állíttassunk, amelyek teljesítése anyagi erőinket felül­múlják. A véderő terén ki kell jelentenünk, hogy elvi álláspontunknak meg­felelően, az önálló hadsereg felállítását tartjuk a nemzeti védelem legsikeresebb megoldásának. A hadsereg fejlesztése tekintetében, a mikor utalunk a fentebb Képivh. iromány. 191V-T-19Í5. I. kötet. . 6t

Next

/
Thumbnails
Contents