Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-23. Batthyány Tivadar gr. és társai válaszfelirati javaslata

23. szám. 479 Az ilyen alapokon nyugvó parlamenttel lehet ideig-óráig valami munkát végeztetni, de annak működése sohasem fog a nemzetben megnyugvást kelteni. Sőt ellenkezőleg, annak nemcsak létrehozatala, de minden cselekvése visszatetszést és elkeseredést szül. A törvényes rendbe vetett hitet megingatja, a korona és a nemzet közt kivánatos összhangot és egymás megértését megzavarja. A látszólagos békés állapot, a mit talán teremt, csak izgalmaknak lesz forrása, és a nemzet loyális érzelmeiben is esetleg elhidegülést képes előidézni. Ez a választás meggyőzhetett mindenkit arról, — a mit a parlamentnek függetlenségi és 48-as pártja fennállása óta hirdetett, — hogy a mai szükkörü választási rendszer, a mai választási eljárással együtt, teljesen elavult, és csak arra szolgáltat alkalmat, hogy olyan férfiak is, a kik a nemzet bizalmával semmiképen sem dicsekedhetnek, és a kik a parlamenti élettől teljesen távol állanak, hatalmi eszközökkel, pénzzel és erőszakkal maguknak többséget szerezhessenek. A legsürgősebb feladatot képezi tehát egy uj választási törvény megalkotása. Épen ezen okból magunkévá tesszük Felségednek a trónbeszédben kifejezett azon felfogását, hogy ez egy el nem odázható, sürgős feladatot képez. Teljesen magunkévá tesszük azt is, hogy a választói reform »a magyar állam egységes nemzeti jellegének teljes megóvása mellett« lesz meg val ósitandó. Ezt a czélt, felfogásunk szerint, egyedül az általános, egyenlő és titkos választói jog helyes keresztülvitelével érhetjük el. Szilárdul meg vagyunk arról győződve, hogy csakis az ezen elvi alapokon nyugvó választói jog segélyével sikerül a nemzet valódi akaratát megismerni, a választási visszaéléseket gyökeresen megszüntetni, és alkotmányos életünknek zavartalan menetét biztositani. Ez a reform nemcsak nem fogja gyengiteni nemzeti életünket, de annak megvalósítása egyúttal teljes biztosítékot képez arra is, hogy a magj^ar állam nemzeti jellege megóvassék, a magyarság szupremácziój a biztosittassék és a közélet vezetését erkölcsileg és politikailag hivatott és a nemzet bizalmára érdemes elemek vehessék kezükbe. Kivánjuk továbbá, hogy a választói joggal kapcsolatban, sőt azzal egyidejűleg, a választói kerületek uj beosztása is törvényben iktattassák, hogy ezzel a tapasztalt aránytalanságok és igaztalanságok megszüntettessenek. Kivánjuk, hogy a választói eljárás mai költséges módja megváltoztattassák, és a'fuvardíjak és élelmezési költségek eltöröltessenek. E czélból szükséges, hogy a választások községenkint, illetőleg községi körzetenkint ejtessenek meg és a választások érvényessége feletti biráskodás megfelelően reformáltassék. Elítélendőnek tartjuk azért a kormánynak ezen reformmal szemben tanusitott tétovázó ós határozatlan eljárását. A kormány tagjai teljesen eltérő módon nyilatkoznak e kérdésben. Egységes elvi alapon sem a kormány, sem pártja nem áll és eljárásuk azt a látszatot kelti, mintha a reform elodázása volna a czéljuk. Erre vall különösen a kormány tagjainak azon kijelentése, hogy előbb be kell várni az uj népszámlálási felvételeket, azok anyagának feldolgozását és csak azután lehet arra gondolni, hogy a reform kérdésében a kormány konkrét megállapodásra jusson. Ez a parlament, a mely erőszakos és tisztátalan eszközökkel hozatott Össze, nem alkalmas arra, hogy bármi nagyobb jelentőségű kérdés megoldására is vállalkozzék. Kell hogy a legrövidebb záros határidő alatt a választási törvény alkottassák meg ós egy tiszta alapokon össze-