Képviselőházi irományok, 1906. XXXV. kötet • 1197-1206. sz.

Irományszámok - 1906-1197. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatali részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasitások

86 1197. szám. több helyiségből álló lakást kap természetben. Ugyanis azon alkalmazott, a ki olyan állást tölt be, hogy a szolgálat érdekében tartozik az országházban vagy annak bérházában lakni, az, ha a kinevezést elfogadja, köteles az üresedésbe jött állással egybekötött, tehát a kinevezendő részére már eleve kijelölt lakást elfoglalni és azzal megelégedni, mert az ilyen lakás és az azzal járó fűtés és világitás úgy tekintendő, mind az illető állással egybekötött természetbeni járulék, a mely helyett lakpénzt adni nem szabad, igy tehát lakpénzpótlékot vagy e helyett, másképen nevezett kárpótlást sem; a ki pedig állásánál fogva nem köteles az országházban vagy annak bérházában lakni és természetbeni lakást kap, de azzal nincs megelégedve, szabadságában van a lakásból, a felmondási szabályzat megtartásával, bármikor kiköltözni és a természetbeni lakás, fűtés és világítás helyett az állásával járó lakpénz kiutalását kérni. Az elmondottakon kivül figyelembe veendő az is, hogy a tisztviselőknél a lakpénzpótlék megállapítása nem más országházi vagy bérházi lakásokkal való összehasonlítás alapján, hanem a fővárosi lakás és lakbérviszonyokkal való egybevetés következtében történhetik és csak akkor utalványozható, ha az illető tisztviselő hátrányára évenként legalább is 200 korona különbség mutatkozik; mindez az alkalmazottak természetbeni lakásainál jóformán elő sem fordulhat. Különben is a szabályzatban mindenütt, a hol az alkalmazottak természetbeni lakásáról van szó — igy például a 108. és 109. §-okban — egész világosan az mondatik, hogy az illető állással jár vagy ennyi és ennyi lakpénz, vagy pedig e helyett természetbeni lakás, fűtés és világítás. Ebből nemcsak az következik, hogy azon alkalmazott, a ki természetbeni lakást, íűtést és világítást kap, az nem kaphat egyszersmind lakpénzt, lakpénzpótlékot vagy másképen nevezett bármily csekély összegű kárpótlást vagy segélyt, — hanem az is következik, hogy azon alkalmazott, a kinek természetbeni lakása volt, vagy állásával természetbeni lakás, fűtés és világítás járna, de e helyett bármi okból lakpénzt kap, az az elvesztett fűtésért és világításért semmiféle kárpótlást vagy segélyt nem igényelhet és neki ilyen nem is adható, mert a lakás, fűtés és világítás együttesen tekintendő az illető állással járó lakpénz egyenértékének. 30-36. §§. Ámbár eléggé részletesen felsorolják az elnöki hivatal feladatait, ezeket még sem lehet teljesen egybeállítani, nemcsak azért, mert a szabályzatnak majdnem minden szakasza, azonkívül az ügyrendeknek sok rendelkezése is több oly teendőt és feladatot rónak az elnöki hivatalra és az elnöki tanácsosra, melyeket hosszadalmas ismétlés nélkül együtt felsorolni lehetetlen, de azért sem, mert igen gyakran háramlik az elnöki hivatalra előforduló esetben vagy hirtelen keletkezett helyzetben olyan feladat, a melyet előre meghatározni és mintegy előírni nem lehet. Mégis az elnöki hivatal feladatait és teendőit négy csoportba lehet osztályozni, úgymint: 1. a képviselőház tanácskozásaival és a képviselők közjogi helyzetével összefüggő teendők, ide értve azon feladatot is, hoyy az elnöki hivatal a képviselőház elnökének e tekintetben is, különösen az elnöki előterjesztések megkészitésében, teljes megbízhatósággal álljon rendelkezésére. 2. A képviselőház elnökének legfőbb felügyeleti és ellenőrzési feladatában való segédkezés és a beligazgatásnak az ő intentiója szerint való gyakorlása. 3. A szolgálati szabályzatnak és az annak kiegészítő részét képező ügyrendekben foglalt rendelkezéseknek érvényre juttatása, vagyis végrehajtása, illetőleg ezek végrehajtásának ellenőrzése.