Képviselőházi irományok, 1906. XXXIV. kötet • 1150-1196. sz.

Irományszámok - 1906-1172. A képviselőház bankügyi bizottságának jelentése a jegybank tárgyában

296 1172. szám. külföldi piaczokra szóló csekket és utalványokat adni, a külföldön pénzebszedést (incasso) eszközölni s idegen számlára fizetéseket teljesíteni és ez üzletágak vitelére szükséges követeléseket a külföldön tartani.« Nem engedhető meg, felfogásom szerint, a banknak a jelzáloghitel üzlet, záloglevelek kiadása s saját zálogleveleinek vétele és eladása. A jelzálogüzlet ellenkezik a jegybank természetével, melynek feladata bankjegyek kibocsátásával a gyorsan lejáró hitelügyleteket lebonyolítani, s egyéb mindenkor esedékes követeléseket azonnal kiegyenlíteni. A jelzálogüzlettel együtt járó hosszabb lekötöttség a banknak nem lehet előnyére. Épen ezért a jegybank, nézetem szerint, nem eléggé alkalmas az agrár-hitel közvetlen sikeres megoldására, mert ez természeténél fogva hosszú lejáratú. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem támogathatja a jegybank rövid lejáratú hitellel azokat az intézeteket, u. m. a szövetkezeti központokat, megfelelő reform után a vidéki takarékpénztárakat és kisebb bankokat, a szervezendő gabonaraktár-szöyetkezetek intézményét stb. stb., melyek hivatva lesznek az agrár likvid-hitelt kielégíteni, vagyis közvetve szolgálhat a jegybank a mezőgazdasági hitel megoldására is. (Egy figyelemre méltó megoldási módot Müller Vilmos emlit fel mostanában megjelent »Jegybankügy« czímű munkájában.) 6. kérdés. Az üzletvitel körében az ország közgazdasági érdekeinek megóvása szempontjából minő külön kikötések állapitandók meg? A jegybank egyik főfeladata a kereskedelmi és ipari hitelnek, és a mezőgazdasági hitel azon részének kielégítése, előmozdítása és szabályozása, a mely a rövid lejáratot, a gyors fizetési esedékességet lehetővé teszi. Ennek a hozandó banktörvényben, illetve az annak szerves kiegészítő részét képező bankalapszabályban kell megfelelő módon kifejezésre jutni. E tekintetben a közös bankalapszabály VIII. czímének 60—81. czikkei a valuták és értékpapírok leszámítolására, a váltóbirálatra, a, kézi zálogkölcsönökre, az őrzési, letéti és zsiróforgalomra, az utalványozási és bizományi üzletre általában véve helyes intézkedéseket tartalmaznak, melyeknek körültekintő alkalmazásával az ország közgazdasági érdekei megóvhatok. A szabályokba foglalandó alapelvek helyes alkalmazása főleg az igazgatóságtól és a biráló bizottságoktól függ. Ezen tényezők részére más mint szigorú és méltányos eljárás a bankaktában elő nem irható ugyan, a szigorú eljárás azonban nem terjedhet odáig, hogy a hitelt érdemlők elutasittassanak, vagy a mostani bankakta 60. czikkében foglalt azon rendelkezés, hogy az összeg csekélysége nem képez okot a váltó visszautasítására, csak a legnagyobb korlátozással nyerjen alkalmazást, mint az általános vélemény szerint ez idő szerint történik. Hogy e tekintetben a panaszok jogosultak, a 7. sz. táblázat, mely 1898. év óta a váltók átlagos magasságát s a kis és nagy váltók darabszámát tünteti elő, kétségtelenü bizonyítja. Hogy 1407 korona átlagos magasság mellett a hitel nem juthat el minden igényjogosult és hitelt érdemlőhöz, az kétséget nem szenved, s hogy 500.000 darab 300 koronán alóli kis váltóval majdnem IV2 millió darabbal szemben a hitelkielégités bizonyára forditott viszonyban áll a hitelt keresők számával s így a kis üzletember, iparos és gazda a közvetett drágább hitelre van utalva, az is bizonyos. 1. táblázat. biztosítva eléggé a hitelnyújtás közvetlensége. Panasz tárgyát képezte ez már az 1870. évi banktanácskozmány alkalmával is, a mikor is Lucám Vilmos lovag akkori bank-vezértitkár azt a magyarázatot adta erre, hogy a központi nagy jegybanknak nem lehet feladata a kis hitelüzletek lebonyolítása. Hogy ez a nagyhangú állítás nem állja ki a komoly bírálatot, az vita tárgyát nem képezheti, valamint hogy az ezzel ellenkező álláspont, mely szerint a váltóösszeg magasság átlagának leszállítására kell és lehet törekedni, semmiképen sem jelenti azt, mintha minden apró-cseprő kis hitelügyletet a jegybanknak kellene lebonyolítani. E tekintetben a bankkülönválás és. a külön magyar, külön osztrák bank felállítása csak áldásos lehet mindkét állam hiteligényeinek kielégítésére, tehát a közgazdaságérdekeinekmegóvására. A közös bank ugyanis könnyen beszélhetett e részben; neki rendelkezésére állott két államterület, követhette tehát azt a nagyképű hitel- és üzletpolitikát, hogy főleg és pedig túlnyomó részben csak a nagy váltókat, tehát a nagy üzleteket bonyolítja le, a kisebb igénylők hadd kapják a pénzt másodharmadkézből. A különválás után az uj osztrák Évben Leszámitoltatott váltó Évben összesen darab 300 K-án alul darab 100 K-án alul darab egy darab váltó értékátlaga Évben összesen darab 300 K-án alul darab 100 K-án alul darab Ausztriában Magyarországbán 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 Összesen Átlag 1,535.578 1,524.836 1,545.363 1,486.601 1,436.297 1,624.290 1,928.944 2,245.443 2,614.437 2,904.186 419.017 403.326 367.148 381.409 413.121 482.0S3 553.555 621.259 751.526 739.389 25.437 23.802 31.673 26.626 29.487 34.967 35.432 41.439 52.298 56.240 2034 2280 2237 1990 1775 2076 1966 1956 2144 2428 1526 1540 1404 1386 1289 1240 1359 1339 1437 1517 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 Összesen Átlag 18,835.975 5,131.833 357.401 20886 14067 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 Összesen Átlag 1,883.597 513.183 35.740 2089 1407 Természetes, hogy ilyen módon nem lehet