Képviselőházi irományok, 1906. XXXIV. kötet • 1150-1196. sz.

Irományszámok - 1906-1172. A képviselőház bankügyi bizottságának jelentése a jegybank tárgyában

1172. s?ám. •, 297 bank is kénytelen lesz e.zzel. az irányzattal sza­kítani s lehető nagy alaptőke mellett, a váltók magasságának leszállításával, a hitelt a birodalmi tanácsban képviselt tartományok minden üres csatornájába eljuttatni, hogy üz'etének terjedelme a mostanit megközelíthesse. Ugyanez lesz a fel­adata üzletvitelével az uj magyar jegybanknak is, mely szintén bár szigorú, óvatos és körül­tekintő, de méltányos eljárással el fogja vezetni a hitelforrásait mindenüvé, a hol a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági üzemélet azokra szom­júhozik. Ehhez minél nagyobb számú fiók létesítésé szükséges. Fiókok létesítése érdekében a mos­tani közös állapotban a két pénzügyminiszter­nek kellett a szabadalom meghosszabbításáról szóló törvényben (legutóbb 1899: XXXVII. t. ez. 3. §.) felhatalmazást adni, hogy fiókok állitása iránt az Osztrák-Magyar Bankkal »egyezményt« köthessenek. Külön bank esetén az önálló ban­kot magában az alapszabályban kell oly számú fiók létesítésére felhatalmazni, illetőleg kötelezni, hogy hitelforrásai minden jelentékenyebb helyre eljuthassanak. A mezőgazdasági hitel közvetlen szolgálata a jegybank által, mint már említettem, csak kor­láto'.t mértékben teljesíthető. A közvetlen hitel­el átást, magam is olyan képen vélném meg­oldhatónak, mint azt, ha jól értettem, Pallavi­cini Ede őrgróf előadta, hogy t. i. bizonyos összegig fel volna hatalmazva az aktában a bank 6 hónapos lejáratú váltók elfogadására is. Ebbe az állományba volnának betudhatok mind­azok a földmives váltók is, a melyek a vidéki szövetkezetek forgatmányával mennének a bank­hoz, vagy a községi szövetkezetek forgatmá­nyával először az 0. K. H.-hez s onnan ennek zsírójával a jegybankhoz. Ebben veszedelmet nem látnék a jegybank mobil képessége tekintetében, mert: a) ezen váltók korlátolt összeghez lennének kötve, értékösszegük bizonyos, a fejlődésnek megfelelő expansiv képesség megadása mellett, kontingentálva lenne (például emelkedhetne azok összege abban az arányban, melyben a tartalék­alap emelkedik); b) mert a hat hónapos váltót sem lehet feltétlenül hosszú lejáratnak tekinteni. Erre kü­lönösen igyekeztem szerény tanulmányaimat ki­terjeszteni, s ugy találom, hogy ebben a kér­désben sem a tudomány, sem a tapasztalat nem döntött még végérvényesen oly irányban, hogy a hat hónapos hitelt feltétlenül hosszú lejáratú hitelnek venné. Különös figyelmet érdemel ez oly országban, a mely első sorban földmivelő állam, a melynek viszonyaira talán hiba volna az ipari és kereskedő államok bankszabályait teljes merevségükben akaimázni. V Az üzletvitellel kapcsolatos még két igen fontcs kérdés, melyekkel a 11-ik'•pontnál fogok bővebben foglalkozni, t. i. az ércztfáltó vásárlás és a kamatláb kérdései. Az első iránt a jelenlegi Képvh. iromány. 1906—1911. XXXIV. kötet. bankakta 56. czikkének li) pontja intézkedik, mely a bankot »külföl'di piaezokra szóló váltók stb.« vásárlására feljogosítja. Ilyen intézkedést fel kell a magyar banktörvénybe is venni, azonban nemcsak feljogositólag, de kötelezőleg. A kamatlábra nézve a jelenlegi bankakta 57-ik czikke azt mondja, hogy »az osztrák­magyar bank a monarkia mindkét államában a kamatláb magasságát korlátozó minden törvényes intézkedés hatálya alól felmentetik*. Ezt a jogot természetesen a magyar bankaktában az uj banknak Magyarország területére annak hang­súlyozásával kell megadni, hogy az időnkénti kamatláb-emeléssel csak igazi szükség esetén, s a szükség által indokolt korlátolt mérvben éljen, és sohasem üzleti érdékekből, mert a kamatláb-emelések a közgazdasági fejlődés hát­rányára vannak s ennek annyival nagyobb a jelentősége, mert a bank forrásából az ország­nak legtöbb hitelintézménye meríteni fog s ezek a tapasztalás tanúsága szerint nagyon is hajlan­dók a kamatláb emelésével nyomban a bank után menni, és pedig akár indokolt az az ő különleges viszonyaik közt, akár nem (Ugy van l Ugy van l) Ennek igazolására felmutatom egy általánosan jónak tartott vidéki kisebb bank mérlegét, melyből kitűnik, hogy 100.000 korona alaptőke mellett 3,367.000 korona értékű betétet kezel, (Mozgás és derültség.) diszkont üzlete nem megy többre 144.000 koronánál, melynek bizo­nyára csak kis része vonatkozik az osztrák­magyar bankra, tehát az intézet túlnyomó nagy részben a betevők pénzével dolgozik, s ennek daczára az elmúlt év őszi és téli időszakában a betéti kamatláb vékonyka emelése mellett, a jegybank után folytonosan emelte kölcsöneinek kamatlábát, a mire a felsorolt adatok folytán sem oka, sem joga nem volt. (Ugy van!) Termé­szetes, hogy ezen legalább is ^óvatos és körül­tekintő« eljárásnak csak nagy nyereség lehet az eredménye, innen van, hogy ez a pénzintézet 1907-ben 100.000 korona alaptőke mellett 48.000 korona átmeneti kamatot visz át az 1908. évre (Mozgás és derültség.) tehát már a jövő évi jövedelmezőséget előre biztosította s a mellett 52.000 korona tiszta nyereséget mutat ki. (Moz­gás.) Hogy az ilyen üzleti eljárás a részvényesek­nek hasznot hajtó, azt nem kétlem, (Ugy van!) de hogy a - közgazdasági föllendülésre előnyös nem lehet, az holt bizonyos. (Ugy van ! Tetszés) A banknak tehát a közgazdaság érdekében kamatláb politikájában nemcsak érczkincsónek és a valutának megóvása szempontjából kell óvatosnak lennie, hanem a közgazdaság érdeke szempontjából is; ez teljességgel nerti zárja ki azt, hogy kamatpolitikájával ne védhesse az ércz­alapot s a pénzérték állandóságát épen akkor, a midőn a közgazdaság nagy érdekei ezt kíván­ják. (Helyeslés.) , 7-ik kérdés. Minő külön jogok és kedvez­mények lennének még a bank részére bizto­sithatók?- , ' ; v 38

Next

/
Thumbnails
Contents