Képviselőházi irományok, 1906. XXXIV. kötet • 1150-1196. sz.

Irományszámok - 1906-1172. A képviselőház bankügyi bizottságának jelentése a jegybank tárgyában

1172. s?ám. •, 297 bank is kénytelen lesz e.zzel. az irányzattal szakítani s lehető nagy alaptőke mellett, a váltók magasságának leszállításával, a hitelt a birodalmi tanácsban képviselt tartományok minden üres csatornájába eljuttatni, hogy üz'etének terjedelme a mostanit megközelíthesse. Ugyanez lesz a feladata üzletvitelével az uj magyar jegybanknak is, mely szintén bár szigorú, óvatos és körültekintő, de méltányos eljárással el fogja vezetni a hitelforrásait mindenüvé, a hol a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági üzemélet azokra szomjúhozik. Ehhez minél nagyobb számú fiók létesítésé szükséges. Fiókok létesítése érdekében a mostani közös állapotban a két pénzügyminiszternek kellett a szabadalom meghosszabbításáról szóló törvényben (legutóbb 1899: XXXVII. t. ez. 3. §.) felhatalmazást adni, hogy fiókok állitása iránt az Osztrák-Magyar Bankkal »egyezményt« köthessenek. Külön bank esetén az önálló bankot magában az alapszabályban kell oly számú fiók létesítésére felhatalmazni, illetőleg kötelezni, hogy hitelforrásai minden jelentékenyebb helyre eljuthassanak. A mezőgazdasági hitel közvetlen szolgálata a jegybank által, mint már említettem, csak korláto'.t mértékben teljesíthető. A közvetlen hitelel átást, magam is olyan képen vélném megoldhatónak, mint azt, ha jól értettem, Pallavicini Ede őrgróf előadta, hogy t. i. bizonyos összegig fel volna hatalmazva az aktában a bank 6 hónapos lejáratú váltók elfogadására is. Ebbe az állományba volnának betudhatok mindazok a földmives váltók is, a melyek a vidéki szövetkezetek forgatmányával mennének a bankhoz, vagy a községi szövetkezetek forgatmányával először az 0. K. H.-hez s onnan ennek zsírójával a jegybankhoz. Ebben veszedelmet nem látnék a jegybank mobil képessége tekintetében, mert: a) ezen váltók korlátolt összeghez lennének kötve, értékösszegük bizonyos, a fejlődésnek megfelelő expansiv képesség megadása mellett, kontingentálva lenne (például emelkedhetne azok összege abban az arányban, melyben a tartalékalap emelkedik); b) mert a hat hónapos váltót sem lehet feltétlenül hosszú lejáratnak tekinteni. Erre különösen igyekeztem szerény tanulmányaimat kiterjeszteni, s ugy találom, hogy ebben a kérdésben sem a tudomány, sem a tapasztalat nem döntött még végérvényesen oly irányban, hogy a hat hónapos hitelt feltétlenül hosszú lejáratú hitelnek venné. Különös figyelmet érdemel ez oly országban, a mely első sorban földmivelő állam, a melynek viszonyaira talán hiba volna az ipari és kereskedő államok bankszabályait teljes merevségükben akaimázni. V Az üzletvitellel kapcsolatos még két igen fontcs kérdés, melyekkel a 11-ik'•pontnál fogok bővebben foglalkozni, t. i. az ércztfáltó vásárlás és a kamatláb kérdései. Az első iránt a jelenlegi Képvh. iromány. 1906—1911. XXXIV. kötet. bankakta 56. czikkének li) pontja intézkedik, mely a bankot »külföl'di piaezokra szóló váltók stb.« vásárlására feljogosítja. Ilyen intézkedést fel kell a magyar banktörvénybe is venni, azonban nemcsak feljogositólag, de kötelezőleg. A kamatlábra nézve a jelenlegi bankakta 57-ik czikke azt mondja, hogy »az osztrákmagyar bank a monarkia mindkét államában a kamatláb magasságát korlátozó minden törvényes intézkedés hatálya alól felmentetik*. Ezt a jogot természetesen a magyar bankaktában az uj banknak Magyarország területére annak hangsúlyozásával kell megadni, hogy az időnkénti kamatláb-emeléssel csak igazi szükség esetén, s a szükség által indokolt korlátolt mérvben éljen, és sohasem üzleti érdékekből, mert a kamatláb-emelések a közgazdasági fejlődés hátrányára vannak s ennek annyival nagyobb a jelentősége, mert a bank forrásából az országnak legtöbb hitelintézménye meríteni fog s ezek a tapasztalás tanúsága szerint nagyon is hajlandók a kamatláb emelésével nyomban a bank után menni, és pedig akár indokolt az az ő különleges viszonyaik közt, akár nem (Ugy van l Ugy van l) Ennek igazolására felmutatom egy általánosan jónak tartott vidéki kisebb bank mérlegét, melyből kitűnik, hogy 100.000 korona alaptőke mellett 3,367.000 korona értékű betétet kezel, (Mozgás és derültség.) diszkont üzlete nem megy többre 144.000 koronánál, melynek bizonyára csak kis része vonatkozik az osztrákmagyar bankra, tehát az intézet túlnyomó nagy részben a betevők pénzével dolgozik, s ennek daczára az elmúlt év őszi és téli időszakában a betéti kamatláb vékonyka emelése mellett, a jegybank után folytonosan emelte kölcsöneinek kamatlábát, a mire a felsorolt adatok folytán sem oka, sem joga nem volt. (Ugy van!) Természetes, hogy ezen legalább is ^óvatos és körültekintő« eljárásnak csak nagy nyereség lehet az eredménye, innen van, hogy ez a pénzintézet 1907-ben 100.000 korona alaptőke mellett 48.000 korona átmeneti kamatot visz át az 1908. évre (Mozgás és derültség.) tehát már a jövő évi jövedelmezőséget előre biztosította s a mellett 52.000 korona tiszta nyereséget mutat ki. (Mozgás.) Hogy az ilyen üzleti eljárás a részvényeseknek hasznot hajtó, azt nem kétlem, (Ugy van!) de hogy a - közgazdasági föllendülésre előnyös nem lehet, az holt bizonyos. (Ugy van ! Tetszés) A banknak tehát a közgazdaság érdekében kamatláb politikájában nemcsak érczkincsónek és a valutának megóvása szempontjából kell óvatosnak lennie, hanem a közgazdaság érdeke szempontjából is; ez teljességgel nerti zárja ki azt, hogy kamatpolitikájával ne védhesse az érczalapot s a pénzérték állandóságát épen akkor, a midőn a közgazdaság nagy érdekei ezt kívánják. (Helyeslés.) , 7-ik kérdés. Minő külön jogok és kedvezmények lennének még a bank részére biztosithatók?- , ' ; v 38