Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1120. Törvényjavaslat a telepitésről, az ingatlanfeldarabolásról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről

1120. szám. 147 eleget tud tenni. De ettől eltekintve is, a telepités annyira közérdekű akczió, hogy azt fontos érdekek veszélyeztetése nélkül magánközvetitőknek kiszolgáltatni nem tanácsos. , Gondoljunk csak arra, hogy ha megengedjük a közvetítők alkalmazását, akkor olyanok is vehetik kezükbe a telepitést; a kiknek esetleg nincs veszteni valójuk s a kikre épen ezért a törvény rendelkezéseinek megszegésére kiszabott büntetés elriasztó hatást nem gyakorol. Ily körülmények közt mi sem lenne könnyebb, mint a rossz telepités bűneit úgynevezett strohmannokra hárítani, a kik megfelelő díjazásért leülnék a telepítő helyett a büntetést. Ennek megakadályozása végett a 19. §. kimondja, hogy másnak az ingatlanán csak az állam, vagy az illetékes község, esetleg törvényhatóság telepíthet, termesztésen mindig a tulajdonos felhatalmazása alapján. r.ry^x : - •; . 2a§- : . : ;'" !%|l A 20. §. a közczélokra szükséges területek kijelölését s azok mikénti szétosztását rendeli el. Ha a telepités folytán uj nagyközség keletkezik, akkor már a keletkezés idejében gondoskodnunk kell azon területek fentartásáról, a melyekre az uj nagyközségnek okvetlenül szüksége lesz. A javaslat szerint a középületek (községháza, templom stb.), a jegyző, pap, tanító, kántor, kisdedóvónő és az orvos lakóházához szükséges területeket, továbbá a közutak és mezei közös dülőutakra, utczákra s egyéb közczélokra szükséges területeket a telepítő ingyen, vagyis úgy tartozik átengedni, hogy azért külön vótelárt a tepesektől nem kívánhat. Az átengedendő területekre nézve lényegében az 1894 : V^ t.-cz. 3-ik §-ával egyezik a javaslat, mégis azzal az újitással, hogy a kántornak és az orvosnak is biztosítunk lakóházat és illetményföldet, a mit a falusi életviszonyok eléggé indokolnak. Ha a telep kisközséggé alakul, a telepitőnek az előző bekezdésben indokolt kötelezettsége annyiban módosul, hogy a beltelkekből csak azokat köteles ingyen átengedni, a melyeket a telepitési hatóság szükségesnek talál. Végül, ha hozzátelepitósről van szó, a javaslat egészen a telepitési hatóság megitólésóre bizza, hogy a szükségleteket a telepítő mennyiben ós hogyan köteles kielógiteni. Miután lehetnek esetek, hogy a közczélokra átengedendő külsőségeknek telephelyekre való felhasználása a telepités különös érdekében áll, módot ad a javaslat arra, hogy a kivánt felhasználás tényleg megtörténjók és hogy e végből a telepitő ebbeli kötelezettségét pénzben rójja le. Rendkívüli fontossággal bir minden telepen annak a biztosítása, hogy a közszolgálatot ellátó egyének hivatalos kötelmeiken kívül is teljes odaadással működjenek közre a telep fejlődésének előmozdítása körül. Ezeknek a rendkívüli szolgálatoknak némi jutalmazására valók az illetményföldek, melyeknek használatát e javaslat az illetőknek biztosítja. Méltánytalan volna tehát, hogy ezen illetményföldek az illetőknek rendes javadalmazásába beszámíttassanak. ;;j\ .. ' ' 2i. §. - \ - .- .; A 21. §. elrendeli, hogy minden telepen a gazdálkodó ós munkástelepesek számára közös legelő létesíttessék. Ezt a rendelkezést a javaslat azért nem terjeszti ki a közópbirtokos telepesre is, mert az 1894 : XII. t.-cz.-nek a közös 19'