Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1120. Törvényjavaslat a telepitésről, az ingatlanfeldarabolásról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről

1 136 1120. szám. tosabb kérdésekben a minister döntés előtt mindig kikérni köteles. A telepitési tanács a kormánytól teljesen független huszonnégy, O Felség által életfogytiglan kinevezett tagból áll s abban a kormány minden érdekelt tagja képviselve lesz. Ez a tanács minden állami telepitésről, középbirtokos telephely betöltéséről és nagyobb állami ingatlanvásárlásról tudomást fog szerezni s ha a földmivelésügyi minister nagyobb ingatlanvásárlásnál a tanács véleményétől eltérően akar intézkedni, ehhez az országgyűlés előzetes felhatalmazását tartozik kieszközölni. A tanácsnak ez a szervezete egy ujabb biztositékot ad arra, hogy az adott felhatalmazás kizárólag helyes irányban fog igénybe vétetni. Mielőtt a javaslat részletes indokolására áttérnék, ki kell még emelnem azt is, hogy a javaslat nem ad telepitési programmot, csak megállapítja a módokat, formákat és jogszabályokat, a melyek mellett az ország telepitési, parczellázási s általában birtokpolitikáját folytatni kell. Törvényben megszabni azt, hogy telepítéssel hol alakitsunk uj községet, hol erősitsünk meg már meglévő községet, hová vigyünk dunántúli, hová alföldi állampolgárt, — azt hiszem — elhibázott törekvés lenne. Nemcsak azért, mert a szabályok megkötnék a telepitési akczió vezetését és szabad mozgását, hanem azért is, mert a programm ilyen megállapítása arra adna módot, hogy annak kivitele elé akadályok gördittessenek. Ezeknek előrebocsátása után jelzem, hogy a javaslat tizennégy fejezetre oszlik. Az I. fejezet szól a telepitósről általában. E fejezet rendelkezései tehát ugy az állami, mint a magántelepitésre alkalmazandók s azokat épen ezért czélszerűnek látszik ismétlések kikerülése végett, a javaslat elején általános határozatokként közölni. A II. fejezet az állami telepitésről, a III-ik fejezet a magántelepitésről, a IV-ik fejezet az ideiglenes haszonbérleti telepitésről, az V-ik fejezet a telepitési alapról, a VI-ik fejezet a visszatelepítésről, a VH-ik fejezet az ingatlanfeldarabolásról, a VlII-ik fejezet az átköltözködéssel kapcsolatos haszonbérletekről, a IX-ik fejezet a járadékról, a X-ik fejezet a haszonbérlő társulatokról, a Xl-ik fejezet a vegyes rendelkezésekről, a Xll-ik fejezet a büntető rendelkezésekről, a XlII-ik fejezet a hatóságokról szól, a XIV. fejezet pedig az életbelóptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A javaslat részletes indokolását a következőkben van szerencsém előterjeszteni, e helyen még kiemelvén azt, hogy e javaslat előkészítése előtt 1900. január hó 18 — 23. napjain és 1903. május 8—9. napjain szélesebbkörü szaktanácskozmány véleményét kértem ki a telepítés s általában a birtokpolitikai kérdések felől s e tanácskozmány révén sok hasznos dolgot nyertem, melynek egy részét e javaslatban felhasználtam, más része pedig majdan a kivitelben lesz értékesíthető. I. FEJEZET. A telepitésről általában. (1—51. §-ok.) 1. §• Az 1. §. a telepítés fogalmát határozza meg. A javaslat szerint a telepítés lényeges ismérve az, hogy a telepítő és a telepes kifejezetten telepitési jogviszonyt kivannak létrehozni. Egyébként a