Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1120. Törvényjavaslat a telepitésről, az ingatlanfeldarabolásról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről

1120. szám. 135 sógünk. Annyi, keservesen megtakarított pénz kallódik el tul a nagy vizén és idehaza a visszavándorláson élősködők üzelmei miatt, hogy azt tétlenül nézni igazán kötelességmulasztás lenne. Megtörténik, hogy a: visszavándoroltnak hasznavehetetlen földet uzsorás feltételek mellett varrnak a nyakába s a ki tönkremenve, másodszor vesz vándorbotot a kezébe, az többé nem szokott visszatérni. Egyes vidékeken a szocziális bajok kútforrása az, hogy a nagybirtokok kizárólag nagybérletek utján hasznosittatnak. Oka ennek nem abban rejlik, mintha nagybirtokosaink a helyes szocziális érzékkel nem birnának, s a vidék földmíves közönségének érdekeit előmozdítani nem kivannak, hanem abban, hogy nincs oly törvényes forma, mely a nagybirtokos ós az illető vidék földmíves közönsége érdekeinek összehozására minden tekintetben alkalmas lenne. Ezen a hiányon kívánok segíteni, midőn a haszonbérlő társulati alakzatot e javaslat keretébe felvettem. Ez által birtokpolitikánk szolgálatába az erők tömörítésére irányuló mozgalmakat is bekapcsoljuk. Társulás utján nemcsak a forgó tőke megszerzését, hauem az összetartás, a kölcsönös segítés szocziális érzetének kifejlődését is megkönnyítheti ük s a helyes gazdasági ismereteket is terjeszthetjük. Társulati utón mezei munkások ós kisgazdák nagyobb birtokot is haszonbérbe vehetnek s azt vagy egymás közt kisebb részletekre felosztva, vagy pedig együttes üzemben kezelhetik. Ez az utóbbi kezelési mód főleg kerti veteményeknél és belterjes művelést kivánó kereskedelmi növényeknél, vagy olyan birtokoknál lehet czélszerű, a hol nagyobb befektetések történtek s azok átvétele nélkül a haszonbórbeadást a tulajdonos nem koczkáztathatná. A külön bérletek létesítése által a nagy gazdasági üzem kis üzemekre bomlik szót ós ez a mód különösen alkalmas lehet arra, hogy a birtokeloszlási viszonyokat megjavítsa A közös haszonra való gazdálkodás czéljából alakult haszonbérlő társulat pedig közvetlenül azoknak juttatja a föld termését és annak értékét, a kik a földet arczuk verejtékével munkálják. Ez által a munka és annak eredménye a legszorosabb kapcsolatba jutnak egymással. A haszonbérlet mindkét formája hozzájárul a szocziális béke ápolásához, a birtoktalan állapotból folyó bajok enyhítéséhez s a nemzet termelő tevékenységének fokozásához. A javaslat gondoskodik a külön bérletek létesítését, valamint a közös haszonra való gazdálkodást czélzó társulás megkönnyítéséről és az ily társulatok támogatásáról. A társulatok működése állandó felügyelet alatt lesz, hogy a tagok pénze és munkája csak reális bérletre fordittassék s másrészről, hogy a társulat körén belül se történjenek visszaélések. A támogatást az adó-, bélyeg- ós illetékmentességen felül a javaslat ugy tervezi, hogy a földmivelósügyi minister fogja a leteendő óvadékra, valamint közös gazdálkodásra alakult társulatnál a gazdasági felszerelésre szükséges összeget kölcsön adni. Ily körülmények közt a földtulajdonos semmivel sem lesz hátrányosabbhelyzetben, ha birtokát egy bérlő helyett a társulatba tömörült földmivesmunkásoknak ós kisgazdáknak fogja haszonbérbe adni. Az a felhatalmazás, melyet ez a javaslat az államnak különösen a telepítések, a középbirtokos telephelyek betöltése, az ingatlanfeldarabolások és egyéb birtokpolitikai ügyek intézése körül ad, kétségkívül jelentékeny és éppen ezért a javaslat gondoskodik arról is, hogy ennek a felhatalmazásnak helyes gyakorlása intézményesen biztosittassék az által, hogy a telpitési főhatóság mellé. országos tanácsot állit, a melynek véleményét bizonyos fon-