Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1115. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelenteése a "m. kir. állami számvevőszék jelentése az 1906. évi zárszámadásokhoz" tárgyában

4 1115. szám. sából és a jelenlegi kormány kötelességérzetéből szükségképen folyó intézke­désnek minősítendő. Az 1906. év második része azt a pénzügyi kezelést öleli fel, a melyet a jelenlegi kormány részben az 1906. évi II. t.-czikkben foglalt indemnitás, részben pedig az 1906. évi IX. t.-czikkben foglalt 1906. évi állami költségvetés alapján folytatott. A bizottság azonban ezen, az államháztartás jogának és a törvényes rend­nek szempontjából teljesen normális időszak kezelését sem tehette teljesen azon nézőpontokból birálat tárgyává, a hogyan ezt más szabályszerű esztendők zár­számadásaival szemben tenni jogosítva és kötelezve van. A bizottság ugyanis nem zárkózhatott el annak a kényszerhelyzetnek mérlegelése elől, hogy a kormány, mihelyt az ügyek vezetését átvette, igyekezett a törvényhozás részéről saját magának mielőbb költségvetési törvényt kieszközölni, hogy ez által az állam pénz­ügyi életét teljesen normális mederbe terelje. Ez a kényszerhelyzet azután azt eredményezte, hogy a kormány az előző kormány által tervezetben elkészített költségvetést átvette és csak annyi ideje volt, hogy azon némi kisebb változtatá­sokat eszközölhessen, ellenben mélyreható átdolgozásnak alkalma és lehetősége az idő rövidsége folytán hiányzott. így azután az 1906. évi költségvetés mint olyan jött létre, a melynek betartását nem lehet azzal a teljes és szigorú következetességgel számon kérni a kormánytól, mint a hogy ezt leheiett volna tenni oly kormánynyal szemben, a mely a saját maga által tervezett és kellő időben letárgyalt költségvetés alapján vitte volna az állam ügyeit. [Éppen ezért ezen zárszámadások kapcsán nem kívánunk megemlékezni mindazon túlkiadásokrő! és előirányzat nélküli kiadásokról, a melyek normális viszonyok között talán észrevétel tárgyává lennének tehetők, mert számolnunk kell azzal a körülménynyel, hogy az előző kormány által készített, a jelenlegi kormány által az idő rövidsége folytán át nem dolgozható költségvetés számszerű kereteihez éppen az ország magasabb közgazdasági érdekeire való tekintettel nem volt módjában a kormánynak feltét­lenül és mindenben ragaszkodnia. Fentartván tehát korábbi jelentéseinkben többször hangsúlyozott azt az állás­pontunkat, hogy az előirányzat nélküli és tulkiadások évente megszokott ^mennyi­ségét a törvényhozás költségvetési jogával összeegyeztethetőnek nem tartjuk és éppen ezért a költségvetési törvénynek ezen infractióit lehetőleg mellőzendőnek véljük: az 1906. évre vonatkozólag részletes észrevételek tárgyává az előfordult ilyen túllépéseket nem tehetjük. A zárszámadások során tárgyalt egyéb ügyekre vonatkozólag a következők­ben teszünk jelentést : Az átfutó kezelésben az alapoknak adott előlegek között szerepel az 1906. évi zárszámadásokban »a királyi várlakok és kertek fentartására szánt alapnak, a királyi vár­palota építési költségeire* czím alatt 22,054.076 K 29 f. Ezen tételnek a közelmúlt évek során észlelhető változásait figyelembe véve, arra a meggyőződésre kellett jut­nunk, hogy a királyi várpalota építkezési költségeinek az átfutó kezelésben tör­ténő elszámolása az országgyűlési költségvetési és ellenőrzési jogával nem egyez­tethető össze. Az 1904. évi zárszámadásban ugyanez a tétel 22,108.576 K-val szerepelt, azzal a megjegyzéssel, hogy »ezen előleg évi 660.000 K részletekben visszatérek. Ezen megjegyzés daczára az 1905. évi zárszámadásokban a tétel újból magasabb összeggel, 22,247.465 K-val van felvéve oly megjegyzéssel, hogy »ezen előleg törlesztésének ujabb módozataira vonatkozólag a ministerelnökséggel

Next

/
Thumbnails
Contents