Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1115. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelenteése a "m. kir. állami számvevőszék jelentése az 1906. évi zárszámadásokhoz" tárgyában

1115. szám. 5 | , •-.-'. tárgyalások folynak«. Az 1906. évi zárszámadásokban a tétel 22,054.076 K 29 f-rel szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy »ezen előlegből évenként 729.600 K visszatérők. A nélkül, hogy az 1907. évi zárszámadások tárgyalásának elébe akarnánk nyúlni, megemlítjük,; hogy ezen zárszámadásokban újból magasabb összeggel, t. i. 22.085.876 K-val szerepel ez a tétel, tehát a jelenlegi zárszámadásokban bejelentett, évenkénti 729.600 K visszatérítési Ígéret daczára ujabb emelkedés konstatálható. Megállapítható az egyes évek ezen eredményeinek összevetéséből, hogy e tételnél valóságos kezelés folyik, ujabb beruházások eszközlése, az ujabb építkezések foganatosítása, régi számlák liquidálása stb. utján, ajnélkül, hogy a törvényhozásnak az ezen kezelés mikénti eszközlésére nézve ingerentiája volna. A bizottság ennélfogva azt a nézetét fejezte ki, hogy a királyi várpalota ezen építési költségei az átfutó kezelésből ki volnának hasitandók és a valóságos költségvetési kezelésbe vezetendők át, hogy ekképen a törvényhozásnak az ujabb befektetések- vagy költségekhez hozzájárulni, a költségek felhasználását ellenőrizni s a törlesztés módozatait figyelemmel kisérni módjában álljon. A pénzügyminister ur szíves voJt kilátásba helyezni, hogy ezen tételnek a költségvetési kezelésbe való átvezetésének kérdését tanulmányozás tárgyává fogja tenni, a mely bejelentést a bizottság egyelőre megnyugvással vette tudomásul. Az állami számvevőszék az államvasutak 1905. évi kezelését illetőleg az 1905. évi zárszámadási jelentésben a törvényhozás tudomására hozta, hogy az államvasutak.kiadásai között elszámoltattak: a Fejér- és Tolna vármegyei helyi érdekű vasútnak az előző kormány által történt bérbevételéből eredő, kereken 487.000 K-t tevő kiadások is és hogy a kereskedelmi ministert arra kérte, hogy az ezen bérbevételből keletkező kiadásokat igazolja és a vonatkozó bérletszerződést hozza a törvényhozás külön tudomására. Ezzel szemben a kereskedelemügyi minister ur azt az álláspontot foglalja el, hogy a bérleti szerződést nem tartja a törvényhozásnak utólagos jóváhagyás végett bemutatandőnak, mert a h. é. vasutakról szóló törvények nem foglalnak oly intézkedést magukban, a mely egy h. é. vasút bérbevételét a törvényhozás jóváhagyásához kötné. A bizottság a törvényesség szempontjából kénytelen volt a kereskedelemügyi minister ur álláspontjára helyezkedni, mert fennálló törvényeink a hasonló bérbevételeket tényleg nem kötik a törvényhozás jóváhagyásához. Viszont azonban ezen incidenssel is beigazoltnak láttuk az 1905. évi 1036. számú jelentésünkben foglalt azt a figyelmeztetésünket, hogy »a törvényhozás az állami gazdálkodás ellenőrzésére vonatkozó joga csak igen szűk mértékben • gyakorolható, ha az egyes kormányzati ágak és állami üzemek magánosokkal és vállalatokkal évek hosszú sorára érvényes, az állami pénzügyek alakulására legnagyobb jelentőséggel bíró szerződéseket köthetnek a nélkül, hogy ezen szerződések megkötését a törvényhozásnak felülbirálat czéljából legalább is bejelentenék.« Éppen ezért ismételten is ajánlja a bizottság megfontolásra a kormánynak, hogy a számviteli törvénynek sokáig alig halasztható revisiója során mily intézkedésekkel kellene a kormányt utasítani arra, hogy az ily szerződéseket megfelelő időben és módon hozza a törvényhozás tudomására. Ugyancsak az állami számvevőszék elnöke és a kereskedelemügyi minister ur között controversia állott elő a szállítási díjkedvezmények (refactiák) elszámolása tárgyában. Az állami számvevőszék elnöke azt kívánta, hogy a szállítási díjkedvezmények és a teheráru szállítási bevételekből visszafizetendő díjakat a minister az államvasutak költségvetésében külön kiadásként irányozza elő és a díjmérséklés folytán a teherárúk után előirányzott szállítási bevételeknek tényleg bekö-