Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.
Irományszámok - 1906-1110. A kereskedelemügyi minister jelentése az országgyüléshez a budapest-budafoki h. é. villamos vasut második vágányának és az e vasut folytatásaként Budafoktól Nagytétényig vezetendő vonal engedélyezése tárgyában
280 1110. szám. kereső ós üdülés czéljából ott tartózkodó, másrészt pedig állandó lakásul is felhasználó fővárosi közönség igényeit kielégiteni. A budapest—budafoki h. é. villamos vasút második vágányának közigazgatási bejárása 1907. évi augusztus hó 5-én, a Budafoktól Nagytétényig meghosszabbitandó vonal közigazgatási bejárása 1908. évi márczius hó 13-án, ugy a második vágánynak, mint a meghosszabbitandó vonal engedélyezési tárgyalása pedig együttesen 1908. évi május hó 27-én tartatott meg. Az engedélyezési tárgyalás, valamint az ezt követő iratváltás során létrejött épitósi, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételeket főbb vonásaikban az alábbiakban van szerencsém ismertetni: A mellékelt vázlatrajzban feltüntetett ós Budapest székesfőváros területén a Fehérvári- és Atlós-utak torkolatától a Fehérvári-ut mentén Albertfalva érintésével Budafokon át a budapest — budafoki helyi érdekű villamos vasút végállomásáig létesitendő második vágányhossza 7"9 km., az ezen végállomástól kiindulóan Nagytétényig vezetendő egyvágányú vonalmeghosszabbitás hossza pedig 5-4 km. Ugy a második vágány, mint a meghosszabbitandó vonal rendes nyomtávval oly képen vétetett tervbe, hogy azokon a vonatok óránként 45 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés a budapest—budafoki második vágánynál 33°/oo-ben, ellenben a nagytétényi vonalmeghosszabbitásnál 6°/oo-ben állapíttatott meg. A kanyarulatok a nyilt pályán 50 méternél kisebb félátmérővel nem bírhatnak, azokon a vonalrészeken azonban, a hol vasúti teherkocsik is fognak közlekedni, a görbületi sugár 60 méternél kisebbre nem vehető. Az aczélból gyártandó sinek, a kereszttalpfa rendszerű Vignole sines felépitménynél folyóméterenként 236 kgr.-nál, a Phönix rendszerű nyomcsatornás felépitménynél pedig folyóméterenként mintegy 60 kgr.-nál könynyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sürün rakott talpfákon elhelyezendők, illetve a Phönix rendszerű felépitménynél oly módon ágyazandók, hogy igénybevételük 6.000 kgr. keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkónt 1000 kgrot meg ne haladjon. Ugy a második vágány, mint a meghosszabbított vasútvonal üzeme földfeletti áramvezetékű rendszer szerint rendeztetik «be. A budapest-budafoki helyi érdekű villamos vasút második vágányának épitósi és üzletberendezési tényleges tőkéje 1,270.000 koronában, vagyis pályakilomóterenkónt 160.759 koronában, a budapest—nagytétényi folytatólagos vonal ópitési és üzletberendezési tényleges tőkóje pedig 1,412.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 261.483 koronában, tehát együttesen 2,682.000 koronában állapíttatott meg. A budapest-budafoki helyi érdekű vasúton légfék berendezésekre, a kocsik forgó alvázának átalakítására — uj motor és pótkocsik beszerzésére, valamint a kimerült tartalékalap dotálására már korábban 400.000 korona mint hasznos beruházások költsége a tényleges építési ós üzletberendezósi tőke terhére elismerendő volt. Ezen 400.000 koronának a tőkébe való betudásáról is ez alkalommal történt gondoskodás. Az építési tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 358.400 korona fordítandó. A budapest-budafoki második vágány építését engedélytkérő a terület használati szerződések jóváhagyása után a második vágány czóljaira szükséges összes közterületek tényleges átadásától számított hat hónap alatt, a
