Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.
Irományszámok - 1906-1110. A kereskedelemügyi minister jelentése az országgyüléshez a budapest-budafoki h. é. villamos vasut második vágányának és az e vasut folytatásaként Budafoktól Nagytétényig vezetendő vonal engedélyezése tárgyában
1110.'szám. 281 budafok-nagytétényi folytatólagos vonal építését pedig az építési tervek jóváhagyásától számított hat hónap alatt tartozik befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni. A többi engedélyezési feltótelek megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben általában kikötni szokott feltótelekkel. A pénzbeszerzóst illetőleg az engedólytkórő budapest-budafoki helyi érdekű villamos vasúti részvénytársaság az engedélyezési tárgyalás során előadta, hogy az építési és üzletberendezési költségeket egynemű részvények utján kívánja beszerezni és kérte, hogy a kibocsátandó részvények árfolyama 80°/o-ban álJapittassók meg. Az engedélytkérő társaság ezen kérelme teljesíthető nem volt. A budapest-budafoki helyi érdekű villamos vasút engedélyezése alkalmával kibocsátott egynemű részvényekre ugyanis kibocsátási árfolyam nem lett engedélyezve, mert a villamos vállalatok létesítésére alakult részvénytársaság, mint előengedélyes az előirányzott tőke fedezetét biztosította és a pálya megépítése s üzlete czéljaira külön részvénytársaság alapítására oly megszorítással vállalt kötelezettséget, hogy a tőke fedezésére csak egynemű részvények al pari és ezek is csak akkor fognak kibocsáttatni, ha az évi üzleteredmények alapján a vasút jövedelmezőségének mértéke megítélhető leend. Ily körülmények mellett az ugyanezen vonalon eszközlendő későbbi beruházások, tehát sem a budapest—budafoki második vágány, sem pedig a beruházásokra felvett 400.000 koronát tevő költségeknek fedezése czóljából kibocsátandó egynemű részvények tekintetében árfolyam megállapításának szintén nem lehet helye s ezek a részvények ennélfogva ez alkalommal is névértékben lesznek kibocsátandók. Nem azonos a helyzet a budafok—nagytétényi vonalnak, mint uj vonalnak létesítése czóljából kiadandó egynemű részvények kibocsátásánál, mert e vonal építéséhez szükséges tőke fedezése biztosítva nincs s ez uj vonal várható jövedelmezőségére nézve sem állanak egészen megbízható adatok rendelkezésre. Ezeket figyelembe véve s számolva a pénzpiacz jelenlegi helyzete mellett a kibocsátandó részvények elhelyezésénél felmerülhető nehézségekkel, a pénzbeszerzési, illetve részvénykibocsátási árfolyamveszteség az engedélyt kérő társaság tőkéjének keretében oly módon egyenlittetett ki, hogy a nagytétényi uj vonal építési tőkéje 1,671.000 koronában vagyis oly összegben állapíttatott meg, mintha az 1,412.000 korona tényleges építési tőke 35°/o erejéig törzs- és 65°/o erejéig a szokásos 78°/o kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvény kibocsátása utján szereztetnék be és az ekként felemelt tényleges tőke beszerzésére egynemű részvények al pari fognak kibocsáttatni. Viszont azonban az engedélyokirati függelékben gondoskodás történt arról, hogy az állami megváltási jog gyakorlásánál, valamint az adókedvezmények megszűnésének az 1880. évi XXXI. t.-czikk 5. §-ának c) pontja esetében való meghatározásánál az 1,412.000 koronával számjelzett tényleges építési és üzletberendezési tőkerészlet szolgáljon alapul. Ez az intézkedés különben teljesen azonos azzal az eljárással, mely hasonló esetben a budapesti helyi érdekű vasutak kerepes—czinkotai folytatólagos vonalának engedélyezésénél követtetett. (Magyarországi Rendeletek Tára 1899. évfolyam 205. szám). Képvh. iromány. 1906—1911. XXXII. kötet. ;;o
