Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában

1101. szám. 221 Mellőzve a többi részleteket, csak arra térek rá, - hogy II. Lajos végre az államkincstaros Szerencsést a csonka toronyba záratta. A hatvani országgyűlés Báthory nádort hivatalától megfosztotta és a budaij illetőleg rákosi országgyűlés, a mely az akkori nádort és Zoby Mihályt mint felségsértőket szintén elitélte. A felelősségi elv szempontjából fontosak az 1444-ikéviIII t.-cz , amely az országos adók hovaforditásáról intézkedik. A kormányzatnak az országgyűléssel szemben való pénzügyi felelősségre, nézve pedig az 1496-ik évi országgyűlés a kincstári számadások vizsgálását elrendelte és vizsgáló bizottságot küldött ki. Az országgyűlés befolyása az államügyekre és a jogi felelősség elvének oly módon való kidomborodása, hogy a király személyének felelőtlensége mellett a király tanácsosai és kormányai hivatalos cselekményeikért az országgyűlés előtt felelettel tartoznak, a vegyes házbeli királyok korszakának végén feltűnően kidomborodott, Sőt helyesen jegyzi meg Ferdinándy Géza a felelősség elvéről irott munkájában, hogy tekintve, hogy az ezen korbeli országgyűlések úgynevezett tömeges gyűlések voltak, melyeken az egész nemesség megjelent, bátran lehetett állitani, hogy már akkor az egész politikai nemzetnek joga volt az országos kormányzat ellenőrzésére, tehát a nemzet egyetemével szemben fennállott a kormányzati politikai és még inkább jogi felelőssége. Még csak röviden utalok reá az 1848. évi III. t-czikkben megállapított modern parlamentáris kormányzati felelősség történeti előzményére, hogy bár a nemzetre nézve végzetes mohácsi vész után a Habsburg-házbeli királyok alatt az országos kormányzat idegen befolyás alá került és 1528-ban szervezett helytartó kormányhoz a királyi rendeletek már az osztrák kanczellária utján intéztettek, a magyar kanczellária is Bécsbe Aátetett és a magyar királyi udvari kamara is a bécsi kamarának rendeltetett alá, a felelősségi elv is fentartatott későbbi századok számára az erdélyi választó fejedelemségben tovább is érvényesített alkotmányos állami fejlődések folytán. Mert az 1507-ik évi V. t.-cz. és az 1507. évi VII. t.-cz. erdélyi törvények által megujittattak. Reámutatok a Compillata constitutio 2. R. 1. czikk 4. pontjára, a II. czikk 4. pontjára és más hasonló törvényekre. Az 1496-ik évi országgyűlés a kincstári számadások vizsgálását elrendelte és vizsgáló bizottságot küldött ki. Az erdélyi jogfejlődés szempontjából fontos a C. 2. R. első czikk 15. pontjának zárómondata, mely kimondja, hogy proscriptióval és notoriussággal büntessék meg azon tanácsnak tagjait, a mely az ország törvényes szabadsága decretumai ellen veszedelmes és ártalmas tanácsra indítaná a fejedelmet. Az országgyűlésnek tehát, mely a felségsértési pörök birája is volt, ós a mely a száműzetés büntetését is kimondta, a fejedelmi tanácsadók úgyszólván büntetőjogi felelősséggel tartoztak. Ennek jogi érvénye akkor sem szűnt meg, midőn Erdély az osztrák ház uralma alá került, mert a Leopoldféle diploma az erdélyi törvényeket, kivéve az aranybulla ellenállási záradókát, sértetlenül fenntartotta. így jutunk el még különböző változatokon ós a nemzetnek II. Rákóczi Ferencz nevéhez fűződő függetlenségi harczán át és miután az aranybullában foglalt ellenállási záradékot eltörülve és a fejedelem jogi felelőtlenségét ezzel biztosítva látjuk, a nélkül, hogy a királyi tanácsosok és a kormányzat