Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában

222 1101. szám. felelőssége világos törvénybe kimondatott volna: az 1848. évi III. t.-czikkben letett alkotáshoz. Mint alkotmányunk fejlődésére érdekes történeti emlékre talán reá kell még mutatnom Salamon Ferencz törtónetirónk által emiitett azon tényre, hogy az 1841-iki országgyűlésen egy javaslat készült volna, mely a helytartótanács eltörlésével a magyar ügyeket egy magyarokból álló ós minden idegen befolyástól ment független ministeriumra bizta volna. Ezen történeti előzményeket ismerve, természetesnek kell találnunk, hogy már jóval az 1848-iki nagy átalakulást megelőzőleg a nemzet politikai közhangulata a reformkérdések élére a népképviselettel szoros összefüggésben álló parlamentáris felelős kormányrendszert állitotta. Ez az eszme uralta a publicistákat; gondolkozóba ejtette a vezető államférfiakat ós az egyes pártok lelkületét is már e kérdés izgatta. Már az 1847—48-iki országgyűlésnek mindjárt elején a felirati vitánál erős eszmeharcz fejlődik ki a szabadelvű ellenzék ós a conservativok között. Kossuth Lajos november 22-ón megtartott ragyogó beszédében hangoztatja, hogy senki nálánál jobban nem örvendene, ha a nemzet képviselőivel szemben magyar felelős parlamentáris kormány • állana. Az alkotmányos lót ezen postulatumának valósitására minden erejét felajánlja. Széchenyi István a november 20-iki kerületi ülésben beszól a parlamentáris k< .rmányzattal bekövetkező alkotmányváltozásról. A főrendek házában a felirati vitánál arról szól, hogy mihelyt a népképviselet, a nemzeti erő biztositóka meglesz, a kormányt üdvözölni fogja. Hasonló irányban szólal fel báró Majtényi Antal, Teleky László gróf. Pázmándy Dénes a deczember 16-iki kerületi ülésen hivatkozva a főrendek tárgyalására, világos fővel érinti a kérdést, hangoztatván, hogy: »alkotmányos nemzetek a kormány felelőssége alatt se többet, se kevesebbet nem értenek, minthogy a kormány parlamentáris többség eredménye legyen.« Szemere Bertalan, Lónyay Menyhért mindnyájan érintik a parlamentáris felelős kormányrendszert, mint a népképviseleti alkotmánynak egyik nélkülözhetetlen alkatrészét. Mikorra pedig Pozsonyba megérkezett a párisi forradalomnak a hire ós ez lökést adott a nagy történeti átalakulásnak, melynek az 1848-iki reformeszmék és későbben megalkotott törvények voltak kifejezői, akkorára már a kétkedők és kishitűek is megbarátkoztak a parlamentáris reformmal, mely-a felelős ós a nemzetre támaszkodó kormányzati rendszerben csúcsosodik ki. Sem 48-ban, sem azóta, sem egy perczig ujabb alkotmányos életünkben nem volt senki ez országban, a ki kételyt támasztott volna kormányzati rendszerünk igazi jelentősége és aziránt, hogy a felelős kormányzat csak a parlamenti többség folyománya lehet. Fejérváry Géza báró ós ministertársai törvényeink ellenére nemcsak kormányt vállaltak, hanem a képviselőházi és főrendiházi bizalmatlansági szavazatok daczára is állásaikban megmaradtak. A kormány vállalás nyilt megszegése az 1848. évi III. t.-cz.-ben biztositott parlamentáris alkotmányunknak, a törvényhozás bizalmatlansági szavazatainak semmibe vétele pedig ezen törvénytelenségnek még tetőzése. Az országgyűlésnek állandó elnapolásai mig egyrészt a törvényhozás befolyását az államháztartás vitelére és a kormányzat ellenőrzésére vonatkozólag lehetetlenné tette, másrészt a kormányzatnak a parlamenttel szemben álló felelőssége alól kibúvását czélozta.