Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában

216 1101. szám. magáénak vall és azon nemzeti jogok érvényesítésével, a melyek a törvé^ órczbetűi és alkotmánybiztositékai szerint is a nemzetet megilletik. Minden alkotmányos álláspontnak meg kellett hiúsulnia, a nemzeti akaratnak le kellett törnie, a mint ellentétben parlamentáris alkotmányunkkal, ' akadtak vállalkozók a parlamenti támasz nélkül való kormányzat átvételére ós az alkotmányos módon kifejezésre jutó nemzeti akarattal szembe való helyezkedésre. Pedig a Fejérváry-kormány erre vállalkozott. És bár a kinevezéssel egyidejűleg megjelent és a ministerelnök által ellenjegyzett királyi kézirat e kormányt a pártokon kivül álló és a felmerült ellentétek kiegyenlítésére rendelt, a béke közvetítésével megbízott kormánynak nevezi: tekintve, hogy ezen legfelsőbb kézirat ugyanekkor a kormányzati programra megállapítására a koronát jelöli meg illetékes tényezőnek, másrészt a Fejórváry-komány, a mint a kormányvállalás legelső szakában, ugy később sem jelölte meg kormányvállalásának alapfeltételéül a nemzetre való hivatkozást és ezzel együtt a maga számára alkotmányos existentiájának lehetőségét biztosító parlamenti többségnek megszerzését: kétségtelenül megállapítható, hogy e kormány vállalás minden egyéb kártékonyságától a nemzeti ügyre való vészedéimességétől, a közerkölcsökre való gyászos hatásától is eltekintve, beleütközik a felelős parlamentáris kormányrendszert decretáló alkotmánytörvényeinkbe. Ezen törvényeken nyugvó alkotmányos jogfejlődésünkön csak a nemzet SZÍVÓS kitartásával és legjobbjainak bölcseségével kiküszöbölhető rést ütött. A kormányvállalás, a mely nem nyugszik a törvényeken, világos, hogy nem törvényszerű és nem törvényes. Az 1848. évi III. t.-cz.-kel a népképviseletre támaszkodó felelős parlamentáris kormányzat létesült Magyarországon. Oly kormányzat tehát, a mely a parlament által képviselt nemzeti akaratnak lehet csak folyománya és ennek ellenében nem állhat meg. Az 1848-iki átalakulásnak épen az volt a czélja, hogy a király felelőtlensége elvének kimondása, a király személye szent és sérthetetlen voltának beiktatása mellett az addigi, az országgyűléssel szervi kapocsban nem lévő, testületileg és bürokratikusán szervezett végrehajtó hatalmat a felelős parlamentáris ministériumra bizza. Az 1848. évi III. t.-cz. törvényhozási anyaga, történeti előzményei semmi kétséget sem engednek abban az irányban, hogy az 1848:111. t.-cz. a parlament többségére támaszkodva felelős kormányt kívánt létesíteni. E törvény első szakasza kimondja, hogy: »Ő Felségének, a királynak személye szent és sérthetetlen«. A harmadik szakasz szerint 0 Felsége s az O távollétében a nádor a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják s bármi rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Budapesten székelő ministerek egyike által is aláíratnak. E törvény negyedik szakasza igy szól: »A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásáért felelős«. 32-ik szakasza azon ténykörülményeket, melyeknek bekövetkezte, vagy fenforgása esetében a ministerek jogi felelősségre vonhatók.A 18-ik szakasz megállapitja, hogy mindegyik minister azon rendeletért, a melyet aláir, felelősséggel tartozik. > A 29-ik szakasz a ministerekre nézve kötelezővé teszi, hogy az országgyűlés mindegyik táblájánál megjelenni s a megkívántató felvilágosításokat előadni tartoznak. A 30rik szakasz ugy intézkedik, hogy a ministerek hivatalos irataikat