Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.
Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában
1101. szám. 217 az országgyűlés mindegyik táblájának kívánatára magának a táblának, vagy a tábla által kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bocsátani kötelesek. A 35-ik szakasz szerint az első Ház a ministerek vád alá való helyeztetését rendelheti el, mig a 34-ik szakasz a Felső ház által gyakorlandó bíráskodást szabályozza. E törvény kiegószitésekópen fontos és figyelemre méltó az 1867. évi t.-cz., a melynek első szakasza kirekeszti a nádornak a végrehajtó hatalomban való részvételét, ismét hangsúlyozván, hogy a törvények ós az alkotmány alapján a végrehajtó hatalmat a király a magyar ministerium által személyesen gyakorolja, a második szakasz pedig a nádorválasztást elhalasztja mindaddig, mig a nádori méltóság hatásköre a felelős kormányzat elveivel megegyezőleg törvény által szabályozva nem lesz. Kossuth Lajos 1848. márczius 3-án a pozsonyi országgyűlésen tartott beszédében előterjesztette a királyhoz intézendő válasz-feliratot. E válaszfeliratban világosan van maghatározva az alakítandó magyar felelős ministeriumnak a többségre támaszkodó parlamentáris jellege. A felirat e része igy szól: »De arról is meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejezésére s nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és i r alóságot, ha végrehajtásukkal minden más befolyástól független nemzeti kormány lesz megbízva, mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős kifolyása; s ezért kollegiális kormányrendszerünknek magyar felelős ministeriummá átalakítását minden reformjaink alapfeltótelének s lényeges biztositékának tekintjük «. Ugyancsak e feliratban mintegy átmenetként arra kéri az országgyűlés a királyt: »Méltóztassók a magy. kir. hely tartó-tan ács tagjai gyanánt a közigazgatás külön ágainak megfelelő számban oly egyéneket az országgyűlésre utasítani, kik mint a végrehajtó hatalomnak a hozandó törvények szerinti alakban gyakorlatára Felsőséged kegyelmes bizalmával előlegesen kijelölt alkotmányos orgánumok, és a kiknek mint ilyeneknek személyes felelősségük alá leszen a hozandó törvények végrehajtása is helyezendő, országgyűlési tárgyalásainkban közvetlen részt vegyenek és Felsőséged királyi szándoka iránt az ország rendéit tájékozva s a kellő felvilágosításokat s kimutatásokat a kormány részéről, különösen a pénzviszonyok tekintetében is mégadva, a fennforgó fontos kérdések megoldását oly sikerrel mozdítják elő, miszerint a hozandó üdvös törvények mihamarább Felsőséged kegyelmes helybenhagyása alá terjesztethessenek.« E felirati javaslatot az országgyűlés egyértelmüleg elfogadja. A király a nádorhoz intézett leiratában kijelenti, hogy: »A hű karok és rendeknek egy a honi törvények értelmében független felelős ministerium alkotása iránti kivánatát elfogadni hajlandó.« Az ezután következő események is világos jelét adták annak, hogy az akkor különösen az angol parlamenti gyakorlatnak megfelelő szellemben kívánták a felelős kormányzat kérdését megoldani, mert a nádor a királyi leirat következtében nyert hatalmánál fogva az országos ellenzék vezérét, gróf Batthyányi Lajost, kit már előzőleg a királynak is megnevezett, a ministerium megalakításával megbízta, illetve ministerelnökké nevezte ki. A magyar állam alapvető közjogi törvénye, mely a kormányzat függetlenségét biztosítja és a mely arról rendelkezik, hogy Magyarország a hozzákapcsolt részekkel együtt szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg (beleértve mindenféle kormányszékeit) független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett és ennélfogva Magyarország királyaiKépvh. iromány. 1906—1911. XXXII. kötet. 28
