Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1041. A pénzügyi bizottság jelentése az egyenes adókra vonatkozó reformjavaslatok tárgyában

2 1041. szám. egyenes adóink emelését. Másrészt pedig egyenes adóink eléggé súlyosak arra nézve, hogy azok emelésére jelenleg gondolnunk sem lehet, s ha állami háztartásunk helyzete megkívánja is, hogy jövedelmeinket gyarapitsuk, máshol kell azt eszközölnünk és semmi esetre sem egyenes adóink emelésénél. Ez adóreform bevallott és igazi czélja: az adózásunkban meglevő aránytalanságok kiegyenlítése ; könnyítés azok számára, a kik eddig túlságosan voltak terhelve ; nagyobb adó azok számára, a kik eddig kibújtak az aránylagos terhek alól; s végül a legszegényebb osztályok részére nyújtott kedvezmények. Eddigi adótörvényeink egységes rendszer nélkül lettek megalkotva, majdnem kizárólag az állam pénzügyeinek pillanatnyi szükségleteihez mérve. Az egyes adónemek aránytalanok voltak önmagukban véve is, egymással nem voltak összhangba hozva, s nem volt oly adónk, a melynek az lett volna a rendeltetése, hogy a többiek között levő aránytalanságokat kiegyenlítse. Földadórendszerünket készen vettük át alkotmányosságunk visszaállítása után az abszolutisztikus kormánytól. E rendszer fogyatkozásaitésaránytalanságait igyekeztünk megjavítani az 1875. évi VII. t.-ozikk alapján elrendelt kataszteri munkálatok végrehajtása által, de mindenki előtt tudvalevő, hogy ennek a munkálatnak is megvannak a maga fogyatkozásai. A házadó szintén áa abszolút korszakból maradt reánk. Ezt is megreformáltuk, de az aránytalanságok itt oly exorbitánsok, hogy a házosztályadót a házbéradótól nem ritkán 700°/o különbség választja el. S még ennél is nagyobb aránytalanságokat tüntet fel a kereseti adó. Ennek I. és Il-ik osztálya valóságos fejadó jellegével bír, de a mely a legigazságtalanabbul van kivetve. A legszegényebb adózó is 1 K 20 fillérrel adózik fejenként családjának minden tagja után, míg e czímen a leggazdagabb is csak 4 koronával terhelhető. A II. osztályú kereseti adó fejében pedig 4 koronával van terhelve az is, a ki földadóban 2 fillért fizet, ellenben az ország legnagyobb földbirtokosa is csak 8 koronával róvható meg ezen a czímen. S ezeket az óriási aránytalanságokat még fokozza az a tény, hogy az általános jövedelmi pótadó (mely tisztán financziális szempontból hozatott be) némi korrektivumokkal ugyan, de százalékokban vettetik ki a már aránytalanul előirt többi adók után. Ezeket az aránytalanságokat akarja megszüntetni e törvényjavaslat. Éhez képest a javaslat egyes adóinkat részlegesen, másokat teljesen megszüntet, a többieket lényegesen átalakítja és végül egy egészen uj adót hoz be. Megszünteti a reform névleg teljesen az I. osztályú kereseti adót, a mennyiben az mint külön önálló adónem többé nem fog szerepelni. Azonban a kik ez adó fizetésére eddig kötelezve voltak, azok közül teljes mentesség csak azok számára fog beállani, a kiknek évi jövedelmük meg nem haladja a 800 koronát. Azok, a kiknek évi jövedelmük ezen fölül van, adókötelesek lesznek ezentúl is, még pedig ugy, hogy a kik szolgálati viszonyban állanak, ezentúl a jövedelmi adó alá esnek, azok pedig, a kik bármely jövedelmező foglalkozást űznek, általános kereseti adót, egyszersmind pedig jövedelmi adót fognak fizetni. Névleg meg fog szűnni a bányaadó, de tényleg nem. Azok, kik eddig ezt az adót fizették, ezentúl részben az általános kereseti adó, részben pedig a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alá fognak esni. A IV. osztályú kereseti adót is csak névleg törli el a reform, a mennyiben ennek alanyait a jövedelemadóba viszi át. Teljesen meg fog szűnni a II. osztályú kereseti adó. Minden adóink