Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1036. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése "a m. kir. állami számvevőszék jelentése az 1905. évi zárszámadásról, valamint az államháztartás, államvagyon és állami adósságok kezelése körül az 1905. évben szerzett tapasztalatairól" tárgyában
1036. szám. 48 3 hogy nem engedhető meg nyugdíjemelések indokolásául több hiányzó kellék kumulativ elengedése, hanem legfeljebb egy megkívántató, de hiányzó kellék elengedése hozható kivételes nyugdíiazás vagy nyugdíjemelés alapjául javaslatba. Noha a fent tárgyalt jelenségek igazolják, hogy a nyugdíjtörvény módosítása, a nyűg- és kegydíj határvonalainak törvényes kijelölése, a korona kegyelmi tényei körének szabatosabb meghatározása igea kívánatos volna az 1905. évben tapasztalható visszaélések ismétlődésének megelőzése czóljából, mégis számolt a bizottság azzal, hogy a kormány és a törvényhozás jelenlegi nagy elfoglaltsága mellett e nehéz anyag novelláris rendezése hamarosan nem remélhető. Ennélfogva ideiglenes korrektivum gyanánt a bizottság azt a kisegítő eljárást javasolja, hogy a képviselőház — a főrendiház kikérendő hozzájárulása által országos határozat erejére emelendő — határozattal szolgáltasson oly illetékes törvénymagyarázatot, a mely hasonló visszaélések ismétlődését lehetőleg megnehezítse. Ennélfogva a bizottság a kormánynyal egyetértőleg a következő javaslattal járul a képviselőház elé: III. A képviselőház utasítja a kormányt, hogy addig is, mig az 1885. évi XI. t-cz. törvénynyel fog módosíttatni, a kegyelmi utón eszközlendö nyugdíjazások és nyugdíjemelések iránt teendő előterjesztéseknél a következő elveket tartsa szem előtt: 1. Nyugdíjemelések kegyelmi utón csakis egyes konkrét esetekben engedélyezhetők ellenben általános, a nyugdíjazottak egész csoportjaira érvényes, rendszeresség jellegével biró nyugdíjemelések kegyelmi utón sem engedélyezhetők. 2. Kegydíj helyett nyugdíjemelésre irányuló kegyelmi tény csak egészen kivételes elbírálást érdemlő esetekben hozható javaslatba. Az ily esetek az illető évi zárszámadás utján külön igazolás mellett jelentendök be a törvényhozásnak. 3. Rendszerint kegyelmi utón engedélyezendő nyugdíjazásoknál vagy nyugdíjemeléseknél a törvény által megkívánt, de hiányzó csakis egy kellék engedhető el. 4. Kegyetmi utón nyugdíjazás nem hozható javaslatba, ha, a nyugdíjazandónak legalább 10 évi beszámítható szolgálati ideje nincs. 5. Kegyelmi utón való nyugdíjazás vagy nyugdijfelemelés csakis az állami alkalmazott nyugdíjazásakor vagy ezt követöleg engedélyezhető. A bizottság — miként azt már az előző évek zárszámadásai vizsgálatánál is tette, — ezúttal is beható vizsgálat alá vonta az állami üzemek, a m. kir. államvasutak és állami gépgyárak, az erdőüzem ós az állami birtokok kezelési számadásait és a jövedelmezőségre vonatkozólag előterjesztett számadásokat. Ezen vizsgálat során a bizottság arra a meggyődésre jutott, hogy az ezen üzemek pénzügyi eredményeiről a zárszámadások kapcsán előterjesztett számadások nem teszik a bizottság számára lehetővé ama elsőrendű kötelességének teljesítését, hogy ellenőrzést gyakorol]on a felett, vájjon az állami vagyonnak ezen üzemekbe fektetett igen jelentékeny része megfelelően kezeltetik-e ós minő jövedelmet hajt az államnak. így pl. az állami vasgyárak 1905. évi 2 # 3 millió korona jövedelmét a zárszámadási jelentós a 634 millió K. alaptőke 37°/o-os jövedelmezőségének mutatja ki, holott ez a rentabilitási hányad téves, mert az állami vasgyárak üzeme az 1905. évben közel 55 millió koronával volt forgó tőke czimón kamatozatlanul adósa a mávnak, a mely kölcsöntőkének csak 4°/o-os kama61*
