Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1036. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése "a m. kir. állami számvevőszék jelentése az 1905. évi zárszámadásról, valamint az államháztartás, államvagyon és állami adósságok kezelése körül az 1905. évben szerzett tapasztalatairól" tárgyában
484 1036. szám. tozását véve is figyelembe, az állami vasgyárak jövedelmezősége szinte teljesen megszűntnek tekintendő. A máv. 1905. évi üzleti feleslege 92-4 millió K erejéig van a jelentésben kitüntetve és ezen felesleg, mint a 2324 millió korona befektetési tőke 3"98°/o-os gyümölcsözóse van kimutatva. Ámde ez a kimutatás sem tekinthető reálisnak, mert a 92-4 millió korona feleslegben benfoglaltatik a vasúti beruházásokra forditott 192 millió K is, a mely tétel pedig az üzleti felesleghez csak akkor volna hozzászámitható, ha abból viszont a kiselejtezés, értékcsökkenés, elhasználás stb. czímen minden ilyfajta üzemnél szükségképen eszközlendó leirás is levonatott volna. Minthogy azonban ez nem törtónt meg, a beruházásokra forditott összeg figyelembevétele a jövedelmezőség megállapításánál reális számadásnak egyáltalán nem tekinthető ós ily számviteli módszer mellett az értékleirások figyelembevételének mellőzésével reális számadás a jövedelmezőség tekintetében egyáltalában nem is konstruálható. Ugyanigy teljesen kizárja az állami erdők mikénti kezelésének a legfutólagosabb ellenőrzését is az oly számadás, a mely pusztán a készpénzbeli bevételeket hasonlitja össze a készpénzbeli kiadásokkal és sem az eladott fatömeg mennyiségéről, sem annak minőségéről és értókesitési áráról nem számol be. Ily számviteli módszer szerint teljesen közömbös az, hogy az 1905. évi jelentés szerint az azon évi tiszta bevétel 22 millió koronával haladta meg az előző 5 óv átlagos bevételét, mert természetesen kedvező szinben fog feltűnni az olyan év, a melyben kétszer annyi erdő improduktív módon használtatott ki és rossz árban értókesittetett, mint az olyan esztendő, a melyben feleannyi erdő gazdaságosan használtatott ki és kedvező árakon került eladásra. Ugyanez a megfigyelés áll az állami gazdaságok, uradalmak és fürdők számadásaira is. A számadások ezen nyilvánvaló hézagainak felismerése mellett a bizottság nem láthatta feladatát azzal befejezettnek, hogy ezen hiányokra a törvényhozás figyelmét felhívja, hanem a kormány beleegyezésével ós hozzájárulásával azzal az inditványnyal járul a t. képviselőház elé, hogy — a főrendiház remélhető hozzájárulásával országos határozat erejére emelendő — határozatban állapítsa meg azokat a főbb irányelveket, a melyek figyelembevételével az állami üzemek eredményeinek elszámolását a jövőben kívánja. Ehhez képest a bizottság a következő határozat hozatalát indítványozza : IV. A képviselőház utasítja a kormányt, hogy jövőben az évi zárszámadások kapcsán a következő elvek szemmeltartásával számoljon be az állami üzemek kezeléséről és jövedelmezőségéről: 1. a m. kir. államvasutak és az állami vasgyárak jövedelmezősége ezen üzemek ingatlan és ingó vagyonából minden üzletév végén a kiselejtezés, elhasználás, avulás stb. mértékéhez képest szükséges értékleirásra fordítandó összegek levonásával mutatandó ki; 2. az egyes állami üzemek által más üzemektől vagy esetleg az állampénztártól kamatozás nélkül kölcsön- vagy hitelképen igénybe vett összegek az évi zárszámadásokban kitüntetendők és az üzemek jövedelmezőségének kiszámításánál az alaptökén kivül a kamatmentesen élvezett hitelösszeg is figyelembe veendő; 3. az állami erdők zárszámadásai kapcsán kimutatandó, hogy az illető év } ilyamán mily erdőterületek és illetve famennyiségek mily egység- és összárakon értékesíti ettek.
