Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-1036. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése "a m. kir. állami számvevőszék jelentése az 1905. évi zárszámadásról, valamint az államháztartás, államvagyon és állami adósságok kezelése körül az 1905. évben szerzett tapasztalatairól" tárgyában

1036. szám. 479 sitott hirlapi hirdetéseken kivül még szükséges hirdetések eszközlését központilag óhajtja teljesíteni. A jelenlegi kereskedelmi minister ur által a bizottság elé terjesztett adatokból azonban meggyőződóst szereztünk arról, hogy a minister tényleg ezen 200.000 koronát csak részben használta fel az államvasutakkal valamelyes összefüggésbe hozható kiadások eszközlésére, nagy részben azonban oly kiadások fedezésére forditotta, a melyek sem a máv., sem az állam érdekeivel semmiféle összefüggésben nincsenek, hanem kizárólag arra lehettek hivatva, hogy az akkori kormányrendszer számára pénzadományok segélyével támogatást biztosítsanak. A bizottság az előterjesztett okmányokból meggyőződött arról, hogy Vörös László ezen 200.000 koronából jelentéktelen fővárosi és vidéki lapoknak — a melyek némelyike a hivatalos iratok szerint az akkor folyt nemzeti küzdelem hirlapi becsmórlésére kért tőle segélyt, — rosszhírű újságíróknak és politikai kalandoroknak osztogatott, — egyeseknek 10—20.000 korona erejéig is — meg nem okolt összegeket, sőt három esetben, — összesen majdnem 20.000 koronát, — maga a minister vett fel összegeket minden indokolás ós a teljesített kiadások minden utólagos igazolása nélkül. A 200.000 korona alap kezelésének ós a terhére eszközölt kiutalásoknak módja is olyan volt, a mely a legsúlyosabban elitélendő. A jelenlegi kereskedelemügyi minister ur által kihallgatott ministeriumi tisztviselők egybehangzó vallomásából ugyanis kiderült, hogy ezek a tisztviselők ismételten figyelmeztették a ministert arra, hogy a pénz kezelésének általa elrendelt módozata — a mely szerint ugyanis a pénzt a segédhivatali igazgató minden ellenőrzés ós számfejtés nélkül egyszerűen a minister legtöbbször szóbelileg megadott dispositiójára kezelje — a számviteli törvénybe ütközik, ismételten figyelmeztették arra, hogy a minister oly rendelkezései, a melyek szerint egyes egyéneknek pénzeket bólyegtelen és jogczímet sem tartalmazó nyugtájukra fizessenek ki, a bélyeg- és illetékszabályokat sértik ós az állami pénzkezelés törvényesen előirt módjával össze nem egyeztethetők, sőt minden ellenőrzést lehetetlenné tesznek. Vörös László ezen figyelmeztetések daczára ragaszkodott rendelkezéseihez és az alája rendelt tisztviselőket a vele szemben köteles engedelmességükre hivatkozva, utasította a törvény- és szabályellenes rendeletei foganatosítására. A bizottság Vörös László ezen, elég súlyosan alig minősíthető eljárásával szemben is" azt indítványozza, hogy a képviselőház — a vád alá helyezéstől a fent már előadott politikai okokból eltekintve — ezen eljárást a következő határozattal bélyegezze meg: II. »A képviselőház Vörös László volt kereskedelemügyi ministernek abban az eljárásában, hogy a máv. által a kereskedelmi ministeri segédhivatali főigazgató kezéhez 200.000 koronát kiutalt, hogy ezen 200.000 korona kezelése tekintetében alantas közegeinek teljesen szabályellenes és törvényeinkbe ütköző rendeleteket adott, hogy ezen összegből minden igaz ok és állami érdek nélkül pusztán párt- vagy egyéni érdekek által vezetve, meg nem érdemelt és meg nem indokolt adományokat osztogatott sőt három izben minden igazoló ok nélkül saját nyugtájára és kezeihez közel 20.000 koronát saját maga felvett és arról el sem számolt, a törvényes rendnek oly súlyos megsértését látja, hogy ezen eljárás felett rosszalását fejezi ki és azt elitéli.« Ez az eset azonban felhívta a bizottság figyelmét arra a körülményre is, hogy törvénybe iktatott szolgálati pragmatika hiányában állami tisztviselői