Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
198 965. szám. i Ez a körülmény magyarázatát, leli abban, hogy Szerbiával szemben, mely az 1905. évben is közel két millió korona értékű aszalt szilvát importált hozzánk, főleg a megváltozott közgazdasági viszonyok között némi engedékenységet kellett tanúsítanunk egyik legfontosabb érdekénél. Mindazáltal, ha tekintetbe vesszük, hogy a multakhoz képest még igy is igen jelentékeny vámvédelmet biztosítottunk a magyar szilvatermelés és a belföldi aszaló ipar számára s hogy az uj vámok a német paritás felett vannak (4 M és 6 M.): megnyugvással konstatálhatjuk, hogy az e téren tett engedmény sem veszélyeztet hazai érdekeket. 30-ből. Sziivaiz czukor ^ czu kor nélkül befőzött szilvaiz 1 frt 50 kros vámja a régi kereskedelmi nélkül. szerződésben szintén a határforgalom számára biztositott külön vámkönnyítések sorozatában foglalt helyet s a gazdaközönség panaszának szintén állandó tárgya volt. Az uj szerződésben a szilvaiznek nemcsak ily czimen nem biztositottunk további kedvezményt, hanem egyúttal behozatali vámja is 5 K 50 fülérre (vagyis 100 kgkint 1 K 93 fillérrel) emeltetett, a mi a Németbirodalomba irányuló szilvaiz kivitelünk vámjánál (5 M.) Szerbiára nézve szintén magasabb megterhéltetést jelent. (, • . , Az ökör vámját az uj szerződés darabonkint 60 K-ban vagy a behozó fél tetszése szerint 100 Mlogrammonkinti élősúly után 9 K 40 fillérben állapítja meg. Eltekintve a behozatal feltételét képező állategészségügyi kautelák szigorától, valamint a behozatali módozatokra nézve létrejött megállapodásoktól, melyek az indokolásnak az állatforgalmi jegyzékváltást ismertető részében foglalnak helyet, elégségesnek tartjuk itt annak hangsúlyozását, hogy az uj vám egy, pl. 600 kg élősúlyú állatra nézve 56 K 40 fillér vámterhet jelent a régebben fennállott (darabonkint 4 frtos) vám helyett. Hogy egyébként az uj vámban jelentkező nagyobb megterhelés példával is igazoltathassék, utalunk a következőkre: A szarvasmarha vámja volt azelőtt ökör és bika után darabonkint 4 arany forint — 9 korona 52 fillér. A mostani vám az élősúly 100 kilogrammja után 9 korona 40 fillérben van megállapítva. A behozatalra kerülő marha — miután a behozatali mennyiség Szerbia évi exportfölöslegének csak mintegy 50 százalékával van kontingentálva, mindenesetre válogatott, elsőrendű jószág lesz, mert a selejtes minőség az uj tarifa magas vámját nem lesz képes elviselni. Ezen minőség átlagsúlyát igen mérsékelten a fentebb jelzett 600 kilogramm helyett csak 500 kilogrammra becsülve — és 50 százalék hushozamot véve a további számítás alapjául — a darabonkint 250 kilogrammot tevő friss húsra esett volna a régi szisztéma szerint 9 korona 52 fillér, azaz: 100 kilogrammonkint 3 korona >81 fillér vám. Az uj szerződéses tarifa szerint ezért az 500 kilogramm súlyú szarvasmarháért, illetve az ezen formában behozott 250 kilogramm húsért 47 korona vámot keilend fizetni, esik tehát 100 küogrammonkint 18 korona 80 fillér vám-megterhelés, vagyis a régebbi — 3 korona 81 fillérben kimutatott — vámtehernek majdnem ötszöröse. Végül — habár ennek a szempontnak beható méltatása inkább az állatforgalmi megállapodások ismertetésének terére tartozik — a multakhoz képest rendkívül nagy változást fog előidézni az a körülmény, hogy mig azelőtt Szerbiából
