Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
965. szám. 199 korlátlan mennyiségű élő állatok (minket illetőleg) Magyarország bármely pontjára eljuthattak: jövőben csakis az állategészségügyi szempontból veszélytelen friss húsnak — összesen 22 magyarországi nagyobb fogyasztó piaczra — való behozatala lesz megengedve. Ez a megállapodás azt czélozta, hogy a behozatali kontingens a székesfővárosban és egyéb nagyobb vidéki emporiumokban mutatkozó húsdrágaságnak némileg nivelláló eszköze legyen; ellenben az állattenyésztő közönséget aligha fogja lényegesen befolyásolni hizőállatainak előnyös értékesítésében. Az uj szerződés a bika vámját drb-kint 30 Kban állapítja meg a múltban fennállott 4 frt _ helyett; ennélfogva az uj vámmegterhelés többlete (4 frt = 9 K 52 f) drb-kint 20 K 48 f, a tehén vámját drb-kint 30 Kban állapítja meg a múltban fennállott 3 frt helyett; ennélfogva az uj vámmegterhelés többlete (3 frt = 7 K 14 f) drb-kint 22 K 86 f, a borjú vámját drb-kint 5 Kban állapítja meg a múltban fennállott 1 frt 50 kr helyett; ennélfogva az uj vámmegterhelés többlete (1 frt 50 kr=3 K 57 f) drb-kint 1 K 43 f, a juh és kecske vámját drb-kint 2 K 50 fben állapítja meg a múltban fennállott 50 kr helyett; ennélfogva az uj vámmegterhelés többlete (50 kr — 1 K 19 f) drbkint 1 K 31 f, a bárány és gödölye vámját drb-kint 1 K 50 fben állapítja meg a múltban fennállott 25 kr helyett; ennélfogva az uj vámmegterhelés többlete (25 kr —59 f) drb-kint 91 f. Ezekkel az uj szerződéses vámokkal tehát autonom tarifánkat egyáltalában nem mérsékeltük, hanem csupán autonom vámtételeinket kötöttük meg. A sertésvám a múltban darabonkint 1 frt 50 krban volt megállapítva, tekintet nélkül az állat súlyára. Ez a vám nemcsak, hogy csekély összegénél fogva védő hatást nem gyakorolhatott, de ezenfelül egységes összegben lévén megállapítva, a behozni kívánt állat súlyára való tekintet nélkül: a nehéz hízott állat javára, mely a sovány állatnál kétszerte is többet ér, mondhatni egyenesen behozatali prémiumot jelentett. Jövőre a vámot a 110 kg vagy ennél nehezebb sertésekre nézve — német minta szerint és ezen paritást szem előtt tartva — az élősúly 100 kgja után 10 koronában állapítottuk meg. Ezután tehát a nehéz, pl. 200 kg élő súlyú hízott sertés a régebbi 1 frt 50 kr helyett 20 korona vámmal lesz terhelve. A könnyű, darabonkint 110 kg élősúlyt meg nem haladó sertésekre nézve a tiszta súlyvám érvényesítése gazdasági érdekeinkre nézve könnyen aggályossá válhatott volna: azért, mert ily módon főleg az ujabban meghonosítani kívánt angol fajta sertés-tenyésztést, nem ugyan a szerbiai versenynek, de igenis nyugoti szomszédaink könnyen veszélyessé válható éles versenyének kellő védelem nélkül tehettük volna ki. Mert pl. az Olaszországból importra kerülő sertésanyag túlnyomó nagy része átlag 70—80 kg súlyú darabokból állott, az ilyen sertések tehát a tiszta súlyvám alkalmazása esetén darabonkint csak mintegy 7—8 K vámmal, a régebbi vámnak alig több mint kétszeresével, lettek volna terhelve. Czélszerühek látszott ennélfogva az ilyen könnyebb jószágra nézve továbbra is az aránylag magasabban megszabott darabvámot tartani fenn: s azért a könnyű (sovány) sertésekre nézve a most megkötött szerződésben darabonkint 110 kg élősúlyig (ez lévén nagy átlagban maximális
