Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
965 szám. 195 a k. m. n. n. kovácsolt vasárúkból az összbevitel 585 ezer d., ebből Magyarországra és Ausztriára esik 434 ezer d.). Az 575. t.-sz. alatti czikkek közül a magyar kivitelt főleg öntött vaskályhák, üakaréktüzhelyek és ezek részei érdeklik, melyekből a Magyarország déli részén levő vasmüvek látják el ugy a szerb, mint a rumán és bulgár piaczot is. Az 1905. évi kivitelünk értéke ily kályhákból, takaréktüzhelyekböl és ezek részeiből Szerbiába 114.608 K-ra rúgott. Az 577. t.-sz. alá tartozó kovácsolt vasárúk a magyar kiviteli statisztikában 11.475 K-val szerepelnek. Az ónáruk uj szerződéses vámjai 50 és 85 d.-ban állapíttattak meg (autonóm 605. Másutt meg nem 150—200—250 d.); ezen czikkekböl átlag évenként 4.000 K értékű kivitelünk van nevezett őnárukSzerbiába. Az ide tartozó jegyzet szerint az ónból való épületdiszitmények 50 d.-ral. fognak , elvámoltatni. E helyütt kivánom megjegyezni, hogy egyes fémárukat tárgyazó tarifaszámoknál (594., 599., 605., 620. és 621.) a „diszitmények" fogalma jelentős szerepet játszik, a mennyiben ily diszitmények előfordulása az áruknak magasabb vámtételek alá való sorozását vonja maga után ; ezért szükséges volt a „diszitmények" fogalmát a 621. t. sz.-nál szereplő jegyzet alakjában szerződésszerüleg körülírni. Szerbiával való forgalmunkban ezen czikkek ugyan csekély szerepet játszanak, 607-611. Nikkel és nikkelmindazonáltal a szerződés e részben is megfelelően gondoskodik; a vámtételek mérve az autonóm tételekhez viszonyitva kb. 50%-os javulást mutat. A szerződésszerű jegyzet értelmében alpakka, britanniafémből stb. készitett áruk a nikkelárukkal egyenlő magsságu vámtételeket fognak fizetni; ellenben pakfonárukra ezen tételek 25%-nyi levonással fognak alkalmaztatni. A német-szerb szerződésben az idetartozó czikkekre a kikészités foka és vas- 613. Sodronyok és pléh, tagság szerint négy fokozatban ^megállapított mérsékelt vámtételek (20—30—30—40 rézből, cl.) a legnagyobb kedvezmény révén minket is meg fognak illetni (autonóm tételek: 60—75—80—100 d.). Az uj mérséklések megközelitőleg megfelelnek az eddigi vám és obrt megterhelésnek. Szerbia, daczára ujabban fellendült rézárutermelésének, a szóban forgó rézárukból mégis behozatalra szorul, mely az 1901/5. évek átlagában kb. 400.000 d.-ra rúgott; ebből Magyarországra és Ausztriára együtt kb. 300.000 d. esett. A magyar statisztika szerint vörösrézből való sodronyok, rudak, lemezek, pléhek kiviteli forgalma Szerbiába az 1900—1905. években 84.260 K-ról 227.994 K-ra emelkedett. A rézáruk vámjai az autonóm magasságokról szintén, tetemes mérvben (felé- 615—623. Áruk rézből és nyire, sőt azon alul) leszállittattak. A 617. t.-sz. alá tartozó üstkovácsáruk uj vám- rézötvényekboí. jai a német-szerb szerződésben foglalt mérsékléseket is meghaladják. A magyar statisztika szerint az 1905. évben kivittünk Szerbiába az ide tartozó czikkekböl összesen 392.496 K értékűt és pedig: közönséges és finomabb vörösrézárut, vörös fém- és tombakárut, sárgaréz árut, bronzárut és bronzharangot. A szerb autonóm vámtarifának XV. fejezete magában foglalja a gépeket, készü- ^?S^Sű£á^ lékeket, elektrotechnikai tárgyakat és jármüveket, melyekből az átlagos kivitel értéke ' gy ak én jármüvek, 25*
