Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
194 965. szám. 560. Kampók, reteszek, csuklópántok, stb. 557-ből: Szegek. részei mutatják a számszerűleg legnagyobb kivitelt (1905:25.688 K); felemlitendök még a szecskavágók (2.146 K) és kukoriczamorzsolók (4.080 K). 553. Csavarok, anyacsava- Az autonóm tarifában ezen czikkek egy egységes, 20. - d.-os vámtétellel rok, patkók, szegecsek, szi- , . . , „ , , , ,, T .. , ,. ' • , . . .. , geteiő íámaszok szerepelnek; a jelen szerződés a teteit kettéválasztja és mindennemű csavarokra és anyacsavarokra 18.— d. (régi vám 12.—- d., obrt kb. 4.— d.), patkók, szegecsek és szigetelőtámaszokra 12.— d. (régi vám 4-50, obrt kb. ugyanannyi) vámot állapit meg. Az ezen tarifaszám alá tartozó czikkekben való forgalomnak csak egy része van kimutatva, és pedig a csavarok és csavaranyáké, melyekből az 1905, évben 6.604 K értékűt vittünk ki Szerbiába. Az uj szerződésnek 22.— és 32.— dináros vámtételével ezen czikkek vámmegterhelése tekintetében a statusquo megközelitőleg helyre van állitva (autonóm vám : 45.— és 70.— d. ; régi vám 12-50 és 25-— d., obrt kb. 8-50 d.) Az 1905. évben kivittünk ezen czikkekböl Szerbiába 17.934 K értékűt. Az autonóm tarifa a közönségesen megmunkált szegekre, drótszegekre, stb. 15.— d. vámot szab meg; az előbb emiitett tételt Szerbiának a Németbirodalommal kötött szerződése 7.—• d.-ra mérsékli, mely kedvezmény a mi hasonló czikkeinknek is javára fog esni. Külön szerződéses mérséklésre volt szükség a finoman megmunkált szegekre, drótszegekre, stb., melyek autonóm vámja 60.— d.-t tesz ki; a szerződésszerüleg 25.— d.-ban megállapított tétel az idetartozó árúk értékéhez viszonyítva elviselhetőbb vámmegterhelést képvisel. Szerbia ezen czikkekben való szükségletét szintén teljesen Magyarországból és Ausztriából fedezi (évi behozatal közel 1 h millió dinár). A magyar statisztika az 1905. évben 130.726 K értékű szög és szögecs (sodronyszög, drótszög) kivitelét mutatja ki Szerbiába. A nem párnázott és be nem vont bútorok vámja 40.— és 50.— d.-ról 25.—- és 35.— d.-ra mérsékeltetett. Ezen vámok némi emelést mutatnak a statusquo-hoz viszonyitva, mely emelést azonban megfelelő szerbiai termelés hiján végeredményben a szerb vevő lesz kénytelen viselni. Ezen czikkek forgalma évről-évre változó képet mutat; a Szerbiába irányuló magyar kivitel 1901-ben ezer koronán alul maradt, mig 1905-ben meghaladta a 7 ezer koronát. Az 575. és 577. tarifaszámok alatti vasáruk vámjai tekintetében a Német_„ „ r birodalom már kieszközölt bizonyos mérsékléseket, melyek azonban a magyar és 577. Másutt meg nem J ! sl nevezett kovácsolt vasárúk. osztrák kivitelt (az illető készítmények alacsonyabb értéke folytán) ki nem elégítik. A jelen szerződés az autonóm beosztás (darabonkénti súly és megmunkálás szerint külömböző fokozatok) alapulvételével az 575. alatti öntött vasárúknál 5-50—22*—, az 577. alatti kovácsolt vasárúknál 10—40.—• d.-ig terjedő, a német-szerb szerződés tételeit jóval meghaladó mérsékléseket állapit meg. Az idetartozó árúczikkekböl a szerb piaczot első sorban Magyarország és Ausztria, másodsorban a Németbirodalom látja el (az 1905. évi szerbiai összbevitel k. m. n. n. öntött vasárúkból 330 ezer d., ebből Magyarországra és Ausztriára esik 286 ezer d.; 575. Másutt meg nem nevezett öntött vasárúk.
