Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

965. szám. 159 Különös rész. !. A szerződés szövegéhez és a zárjegyzőkönyvhöz. Az I. czikk a kereskedelem és hajózás szabadságát biztositja a szerződő felek területei között és megállapítja, hogy a szerződő felek állampolgárai a kereskedelem, az ipar és hajózás tekintetében a másik fél területein a saját nemzetbeliekkel és a legnagyobb kedvezményt élvező nemzethez tartozókkal egyenlő elbánásban részesülnek. Ezen alapelv valamennyi ujabb kereskedelmi szerződésben helyt foglal. Az I. és II. czikkhez tartozó zárjegyzökönyvi határozmány az egyenlő elbánásnak fent körülirt elvét kifejezetten a hajózási társaságokra és az ezek által űzött hajózási szolgálatra nézve is kimondja. Ezt a határozmányt azért vétettük fel, mert az 1882. február 22-én Szerbiával kötött s mindmáig hatályban levő hajózási szerződés rövid határidőre felmondható és nem akartuk kitenni hajózási vállalatainkat annak, hogy a kereskedelmi szerződés tartama alatt netán váratlan differencziálásnak vettessenek alá. A II. czikk két első bekezdése a régi szerződésből vétetett át és a szerződő felek állampolgárai számára a letelepülés, ingatlan tulajdonszerzés és birtoklás, a kereskedelem és ipar gyakorlása, valamint a különböző jogügyletek kötése tekintetében kölcsönösen a nemzetbeliekre és a legnagyobb kedvezményt élvező nemzethez tartozókra érvényes szabályokat irja elő. Az 1892. évi szerződés határozmányai szerint az egyik szerződő fél területein levő alapitványok, testületek, egyesületek és általában a jogi személyek ki voltak zárva az ingatlan tulajdon szerzési jogosítványból, mely tilalom alól a kereskedelmi és biztositó társaságok számára kifejezetten általános érvényű kivétel állapíttatott meg. Az uj szerződésben a kereskedelmi és biztositó társaságok részére nem sikerült ezen általános kivételt kieszközölnünk, a mennyiben az uj szerződés II. czikkének 3. bekezdésében az alapitványok, testületek, egyesületek és jogi személyekre nézve fentartott tulajdonszerzési tilalommal szemben, a 4. bekezdésben csupán annyi mondatik ki, hogy a részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari vagy kereseti társaságok (biztositó társaságok is), mint általában minden jogosítványaik, kereskedelmi és ipari tevékenységük engedélyezése tekintetében, ugy a tulajdonszerzési és birtoklási képesség tekintetében is kölcsönösen a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet hasonló társaságaival lesznek egyenjogusitva. A szerb kormány e részben messzebb menő lekötöttséget nem volt hajlandó vállalni, illetőleg elvi okokból mindenképen kerülni akarta e részbeni autonómiájának lekötését, azonban a részünkről támasztott nyomatékos kivánság következtében mégis a II. czikkbe egy oly irányú kijelentés felvételéhez járult hozzá, mely szerint a jogi személyek két kategóriája, nevezetesen a hajózási és biztositó társaságok jogosítva lesznek —miként eddig is — ingatlan javakat szerezni és birni. Ez tehát az emiitett társaságok számára a legnagyobb kedvezményi igényen felül, azon túlmenő pozitív előnyt jelent. A zárjegyzökönyvben (az I. és II. czikkhez) egy uj rendelkezés szerepel, mely az egyenes adózásra vonatkozólag kötött külön szerződéseket kiveszi a legnagyobb