Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.
Irományszámok - 1906-964. Törvényjavaslat a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio kötelékébe való belépéséről
456 964. szám. főegyezmény 3. czikkében nem nyert elég szabatos meghatározást, amennyiben annak alapján nem volt kizárva az, hogy az Unióhoz nem tartozó államok polgárai szinleges letelepedés által is igénybe vehessék az emiitett czikk ben biztositott jogokat. A bruxellesi conferentián tehát e ozikk megfelelő módositást nyert, a mennyiben az 1900. évi deczember 14-iki pótegyezmény 3. czikke már megkivánja, hogy az illető tényleges és valóságos ipari vagy kereskedelmi teleppel bírjon. Hangsúlyozni kivánom e helyütt, hogy az ipari tulajdonjogaik oltalmára igényjogosultak körének ilyetén kiterjesztése, viszonosság lévén biztosítva e részben, iparunk és kereskedelmünk külföldön való térfoglalhatása szempontjából nagy jelentőséggel bir. A 12. czikk elrendeli, hogy az ipari tulajdonjogok védelmére és a bejelentések eszközlésére külön központi hivatal rendezendő be. E központi hivatal szerepét nálunk a ím kir. szabadalmi hivatal fogja betölteni, amint hogy a találmányi szabadalmak ügyeinek ellátása mellett ott vezettetnek a központi védjegy- és minta-lajstromok is. A szabadalmi hivatalok végzik, e szolgálatot más államokban is. A zárjegyzőkönyv 5. pontja szerint megkívánt időszaki, hivatalos lap szerepét pedig a havonként kétszer megjelenő »Szabadalmi Közlöny« és a * Központi Védjegy-Értesítő« fogja betölteni. A 13. czikk a nemzetközi iroda szervezését és vezetését a svájczi kormányra ruházza. Ezt az irodát Bernben állították fel; működését 1885-ben kezdette meg a »La Proprieté Industrielle, Organe mensuel du Bureau International de l'Union pour la protection de la proprieté industrielle < czímű folyóirat kiadásával. Ez az iroda össze van kapcsolva az irói és művészi tulajdonjog védelmére alakult nemzetközi irodával. Az egy-egy titkár közvetlen vezetése alatt álló két iroda egy és ugyanazon igazgatónak van alárendelve. Az iroda az Unio-államok hozzájárulásaiból tartatik fenn. Eleinte az TTnioállamok mindenike 2000 frankkal járult a költségekhez. Mivel azonban e 32.000 frankot kitevő összegből az Unio-iroda költségei fedezhetők nem voltak, utóbb a zárjegyzőkönyv 6. pontját az 1891. évi április 15-én megállapított madridi jegyzőkönyvvel módosították ós pedig olyképen, hogy az Unió költségeit az ahhoz tartozó államok továbbra is közösen viselik ugyan, de e költségek évenkint 60.000 franknyi összegen felül nem emelkedhetnek. A zárjegyzőkönyv 7. pontja értelmében 6 osztályba sorozott Unio-államok hozzájárulása az osztályok szerint különböző számegységek arányában történik. Miután Magyarország hatalmi állásunknál fogva ép úgy mint Ausztria a hivatalfentartó államok első osztályába fog belépni, a nemzetközi iroda költ-ségeihez való hozzájárulásunk e kulcs szerint abban az esetben is, ha a bevételek által nem fedezett kiadások a B0.000 franknyi maximumot elérnék is, legfeljebb évi 4250 frankra rúghatna. Az egyezmény 14. czikke az Unió határozmányainak megfelelő továbbképzése érdekében megállapítja, hogy azok időnként revízió alá vétessenek és hogy e czélból időnkint nemzetközi értekezletek tartassanak. Ilykép az unio-határozmánvoknak a gyakorlati életben megnyilatkozó szükséggel lépést tartó összhangzatos fejlődése biztosítva van. A 15. czikk megengedi,hogy az Unió egyes államai egymás között külön is köthessenek egyezményeket, a melyek az Unió határozmányain túl terjedhetnek ugyan, de azokkal ellentétben nem állhatnak. Ilyenek a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozólag Madridban 1891-ben létesült szűkebbkörű nemzetközi megállapodás, valamint az ipari tulajdonjogok hatályosabb oltalma iránt két-két unio-állam között kötött egyezmények.
