Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.
Irományszámok - 1906-964. Törvényjavaslat a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio kötelékébe való belépéséről
964. szám. 457 Itt megjegyzem, hogy oly szerződések, illetve egyezmények, a melyek egyes az Unióhoz tartozó államokkal Magyarország részéről már eddig köttettek, az Unióhoz való csatlakozásunk után csak abban a részükben maradnak változatlanul érvényben, a melyek az Unió egyezményekben foglalt határozmányoknál kedvezőbb nem unio-ellenes határozmányokat tartalmaznak, egyebekben pedig az egymáshoz való viszonyban is az Unioegyezmények határozmányai nyernek alkalmazást, ha azok kedvezőbbek a korábban létrejött külön megállapodásoknál. Megjegyzem továbbá, hogy a találmányi szabadalmak, minták ós védjegyek kölcsönös oltalmára nézve ugy Ausztriával, mint a Németbirodalommal fennálló megegyezéseink az Unióhoz való csatlakozás szempontjából megfelelően kiegészíttettek, illetve módosittattak, s a vonatkozó pótszerződós, illetve egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat oly időpontban fogom már legközelebb az országgyűléshez benyújtani, hogy azok akkorára, a midőn Magyarországnak az Unióhoz való csatlakozása joghatályossá vált, szintén törvényerőre emelkedhessenek. A 16. czikk az Unióhoz eddig nem csatlakozott államok később történő beléphetósét és a csatlakozás módozatát, terjedelmét, valamint a csatlakozás joghatályossá váltának időpontját határozza meg. A 17. czikk külön kiemeli, hogy az Unióhoz való csatlakozás joghatályának az az előfeltétele, hogy az a körüli eljárás az illető állam közjogi törvényeinek is megfelelő legyen. A 18. czikk az Unióból való kilépés módozatát ós joghatályát állapítja meg. 2. A találmányi szabadalmak oltalmára yonatkozó határozmányok. Az unio-főegyezmóny 4. czikke megállapitja, hogy az Unio-államok egyikében eszközölt találmányi bejelentésre vonatkozólag megszerzett elsőbbség a találmánynak a többi Unio-államokban — bizonyos határidőn belül — eszközölt bejelentésére is kiterjed. A szabadalom elsőbbsége általában attól az időponttól veszi kezdetét, a midőn a találmány szabadalom elnyerése végett bejelentetik. Az elsőbbségi időpont nagy fontossággal bir, mert - az ez időpont előtt beállott körülmények befolyással lehetnek a bejelentésre s ennek további hatályára. Az elismert elsőbbségnek jelentősége ugyanis nemcsak abban áll, hogy a szabadalom megadásánál az elsőbbséggel bíró találmányi bejelentés megelőzi másnak ugyanazon találmányra vonatkozó bejelentését, hanem a netán bekövetkező ujdonságrontó körülmények elbírálásánál is döntő befolyással bir. A szóban levő 4. czikk tehát azt az előnyt biztositja, hogy az egyik Unio-államban eszközölt találmányi bejelentés oly hatálylyal ruháztatik fel, hogy az ott elnyert elsőbbséget az illető bejelentő a találmánynak utóbb — egy évi határidőn belül — eszközölt bejelentése esetén a többi Unioállamban is élvezi, vagyis, hogy a találmányi prioritás az Unio-államok egyikében eszközölt első bejelentés időpontja szerint Ítélendő meg a többi államban is. Ha tehát a többi államokban ugyanez a találmány mások által bejelentetik is, ezek a bejelentések amannak mögötte állanak és ha az első bejelentés időpontja után a többi államokban ujdonságrontó tények merülnek is fel, ezek az illető találmány újdonságának elbírálásánál tekintetbe nem jöhetnek. Kéfcvh. iroimany. 1906— töl'l.. XXIX. kötet. 53
