Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-964. Törvényjavaslat a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio kötelékébe való belépéséről

964. szám. 455 hatálya a fennálló törvényes rendelkezések értelmében (1879. évi LII. t.-cz. és az O Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása iránt 1907. évi október hó 8-án kötött és az 1908. évi XII. t.-cz. be iktatott szerződós XXIII. czikke) Boszniára és Herczegovinára is kiterjesztést nyer. II. Részletes indokolás. 1. Az egyezmények általános természetű határozni anyaihoz. Az Unio-főegyezmény 1. czikke kimondja, hogy a szerződő államok az ipari tulajdon védelme czéljából Unióvá alakulnak. A 2. czikk, valamint a zárj egy zökönyv 3. pontja a viszonosságot állapitja meg, a mennyiben e rendelkezés szerint a találmányi szabadalmak, minták, védjegyek és kereskedelmi nevek tekintetében minden Unio-államban a többi Unio-államok polgárai ugyanazokat a jogokat élvezik, mint az állam saját polgárai, feltéve, hogy megfelelnek azoknak a fel tó teleknek, a melyeket a hazai törvények a belföldiekre nézve előirnak. Az Unió ezen határozmánya teljesen összhangban van szabadalmi törvényünk rendelkezésével, a mely szerint a szabadalmak engedélyezésénél belföldiek ós' a külállamok honosai közt különbség nem tétetik. Ezen az elvi állásponton nem ejt csorbát szabadalmi törvényünk 15-ik §-ának azon rendelkezése sem, hogy az, a kinek belföldön rendes lakhelye nincsen, szabadalmat csak akkor nyerhet és az ebből eredő jogokat csak akkor érvényesítheti, ha hitelesített és a szabadalmi hivatalhoz bemutatott különös meghatalmazással ellátott, belfölden lakó képviselőt nevezett. A fenti alapelv a védjegyek és üzleti elnevezések tekintetében jelenlegi jogállapotunk keretében szintén érvényesült, mert védjegytörvényünk (1890 : II. t.-cz.) 32. §-a szerint külföldi vállalatok védjegyeinek, valamint a nevek, czégek, czímerek vagy más vállalati megjelölések védelmére nézve az illető államokkal kötött államszerződések, illetőleg egyezmények irányadók, ezek pedig különben máris a viszonosság elvét biztositják. Szintúgy a mintaoltalmat is biztositják az érvényben levő államszerződéseink a külföldiek részére Az Unióhoz való csatlakozás által jelentékenyen emelkedik azoknak az államoknak a száma, a melyekkel a védjegyek, czégek és minták kölcsönös oltalma a fentiek értelmében biztosítást nyer és igy e tekintetben/ a csatlakozás nagy gyakorlati értékkel és jelentőséggel bir. A fentebb mondottaknál fogva tehát az Unió-egyezmény 2. czikkében foglalt rendelkezések a törvényeinkben és államszerződéseinkben már érvényesülő alapelvekkel, teljesen összhangban állanak. A 3. czikkben a honosság alapján elnyerhető oltalom (2. czikk) kibővítést nyer az által, hogy a territoriális elv is érvényesül, a mennyiben a szerződéses államok honosaival egyenlő elbánásban részesülnek az Unióhoz nem tartozó államok ama polgárai is, a kik az Unió kötelékében álló államok egyikének területén lakóhelylyel vagy ipari vagy kereskedelmi teleppel bírnak. Ez az elv is megfelel érvényben álló jogunknak ós általában az ipari tulajdonjogok természetének. Az oltalomnak ez a territoriális vonatkozású kiterjesztése a párisi