Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-945. Törvényjavaslat a főudvarnagyi biráskodásról

945. szám. 15 családi alapjának .gazdaságát illető és az uradalom vagy családi alap igazgatósága vagy egyéb intéző közege ellen indított pereket a főudvarnagyi hivatal a rendes bíróságok elé tartozónak ismeri el, mert az uradalom vagy családi alap, illetőleg annak igazgatósága vagy egyéb intéző közege ellen inditott perek nem tekinthetők a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek ellen inditott pereknek. Az ilyen perek természetesen, figyelemmel arra, hogy a főudvarnagyi biráskodás a 3. §-ban emiitett személyekre van szoritva, ezentúl is a rendes bíróságok hatáskörében maradnak. De-kiterjeszti az 5. §. 5. pontja a rendes bíróságok hatáskörét azokra az esetekre is, midőn a jószág gazdaságát illető per maguk ellen a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek ellen van indítva. J : A 4. §. 2. pontjánál kifejtettem, hogy a 3. §. 2. pontjában emiitett személyeknek hitbizományaira nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek közül csak azok tartoznak a magyar főudvarnagyi bíróság hatáskörébe, a melyek a 4. §. 2. pontjában jelzett Coburg-Koháry-féle egyesitett hitbizományokra vonatkoznak. Ennek megfelelően az 5. §. 6. pontja kimondja, hogy a 3 §. 2. pontjában emiitett személyeknek többi, vagyis a 4. §.2. pontja alá nem, tartozó hitbizományi ügyei a rendes bíróságok hatáskörébe esnek. Hogy az 5. §. szerint a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekből a 3. §. 1. ós 2. pontjában említett személyek ellen végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelmeket a perbíróságnak, tehát szintén a rendes bíróságnak kell elintéznie, az a dolog természetéből következik, és az 5. §. 7. pontja csak a teljesség kedvéért utalja e kérelmek elintézését kifejezetten a rendes bíróságok hatáskörébe. Nem rendelkezik a javaslat arról, hogy a javaslatban felállított külön fórumok (1. és 9. §.) hatáskörébe utalt ügyekből a 3. §-ban nem emiitett személyek ellen végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem elintézése mily hatóság hatáskörébe tartozzék. Önként értetik, hogy az ily személyek elleni végrehajtási kérelmeket a rendes bíróságnak kell elintéznie, mert a jelen javaslattal felállított kivételes fórum hatósági köre más személyek, mint a 3. §-ban emiitett személyek ellen — a 4. §. utolsó bekezdésének esetét kivéve — nem áll fenn és a 4. §. utolsó bekezdésének esetében is csak magára a perre szorítkozik, tehát nem terjed ki a vógrehajtásra<^^K A magyar király a régibb századokban, mint a középkori uralkodók általában, nem csak birta a bírói hatalmat, hanem gyakran személyesen bíráskodott is. így egyebek közt akkor, ha a király személyes bíráskodását a peres felek előkelősége kívánta. Lényegileg összhangban áll tehát a törvényjavaslat a régi magyar joggal, midőn a 6. §-ban akképen intézkedik, hogy a királyi ház tagjainak egymás közti magánjogi pereit és az ő személyállapotukat tárgyazó pereket Ő Felsége a király, mint a királyi ház feje, közvetlenül dönti el vagy eldöntésüket választott bíróságra bízza. A 6. §-ban »perek« eldöntéséről van szó, még pedig — a mint a szöveg kiemeli — »magánjogi« perek elintézéséről, ideértve a személyállapot kérdéseit is. Ebből következik, hogy a törvényjavaslat nem érinti és nem is kívánja érinteni a királyi ház tagjaira nézve netalán felmerülő ama közjogi kérdóáek rendezését, a melyeknek rendezése alkotmányunk értelmében a törvényhozás