Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-945. Törvényjavaslat a főudvarnagyi biráskodásról

945. szám. 9 mert a főudvarnagyi biráskodás az 1868 : XXX. t.-ez. 69. §-ánál fogva Magyarországnak Horvát-Szlavonországokkal közös ügye. Minthogy továbbá ezekre a közös ügyekre nézve az idézett törvényczikk 43. §-a értelmében a végrehajtó hatalmat Horvát-Szia vonországokban is a Budapesten székelő központi kormány gyakorolja, ennélfogva a magyar főudvarnagyi bíróság birói állásainak betöltésére vonatkozó javaslatok megtételét az 1. §. a központi magyar kormányra ruházza, mint a mely központi kormány egészének kebelében a társországok érdekeit a horvát-szlavon-dalmát minister képviseli (1868: XXX. t.-cz. 44. §.). A magyar főudvarnagyi bíróságnál a jegyzői és a kezelői munka ellátásáról is kell gondoskodni. E kívánalomnak az 1. §. negyedik bekezdése azzal a rendelkezéssel vél legczélszerűbben megfelelni, hogy az említett munkát a főudvarnagyi hivatal személyzete végzi Budapesten. A törvényjavaslat a magyar főudvarnagyi bíróságnak magyar állami jellegét hangsúlyozza, midőn az 1. §. ötödik, hatodik és hetedik bekezdésében kimondja, hogy a magyar főudvarnagyi bíróság hivatalos nyelve a magyar, hogy ez a bíróság 0 Felsége a király nevében ítél és hogy pecsétje a magyar szent korona országainak egyesitett ozímere ezzel a körirattal : »Magyar főudvarnagyi bíróság Budapesten-*. A magyar főudvarnagyi bíráskodásnak, mint magyar állami intézménynek szervezetét betetőzi az 1. •§. utolsó bekezdése, mely szerint a magyar főudvarnagyi bíróság fellebbviteli bíróságai: a budapesti kir. ítélőtábla és a kir. curia. Ezzel egyszersmind a törvényjavaslat a főudvarnagyi bíróságot az általános bírósági szervezetbe is beilleszti. 2. §. . A 2. §. fölvételét különösen az teszi szükségessé, hogy a magyar főudvarnagyi bíróság elnöke a főudvarnagyi hivatal személyzetének létszámába fog tartozni, de egyszersmind bíró is lesz és igy elkerülhetetlen, hogy birói állásából folyó szolgálati és egyéb viszonyai szabályozást nyerjenek. Rendezve vannak ezek a viszonyok a 2. §-ban az ülnökökre és helyetteseikre nézve is. 3. §. A 3. §. meghatározza azoknak a személyeknek a körét, a kikre a magyar főudvarnagyi bíróság bírói hatósága kiterjed. Ide tartoznak első sorban a királyi ház tagjai. Ok azok, a kiknek részére ez a kivételes bíróság tulaj donkópen rendelve van. A múlt században külön legfelsőbb intézkedések kiterjesztették a főudvarnagyi hivatal birói hatóságát a királyi házhoz nem tartozó egyes személyekre vagy családokra is. Ezek a személyek többnyire olyanok, kik a területenkívüliség jogához, a mennyiben a nemzetközi jog értelmében őket az amúgy is meg nem illeti, igen közel állottak, mert leginkább volt uralkodó-családok tagjai. Arról van itt szó, hogy O Felsége által adományozott és jobbára hosszú idő óta élvezett privilégiumokat a magyar törvényhozás megerősítsen. Ezzel egyszersmind ki van mondva, hogy jövőben hasonló privilégiumok csak a törvényhozás közreműködésével lesznek adományozhatok. Kjépvih. iromány. 1906—1911. XXIX. kötet. , 2