Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-945. Törvényjavaslat a főudvarnagyi biráskodásról

10 ' 945. szám. Az emiitett törvénykezési kiváltságokra vonatkozó legfelsőbb intézkedések közül némelyek elhalálozások, házasságkötések stb. következtében egészen tárgytalanokká váltak, némelyek az illető családra nézve, habár a családfő már elhunyt, még actualisak, némelyek pedig mit sem vesztették actualis jellegükből A főudvarnagyi bíráskodásnak ez idő szerint egészen vagy részben actualis kiváltságát Ő Felsége a következők részére engedélyezte volt, u. m.: Braganzai Dom Miguel herczeg részére, valamint a szülői házban tartózkodó kiskorú nem házas gyermekei részére; Liechtenstein uralkodó fejedelme, úgyszintén neje és a szülői házban tartózkodó kiskorú nem házas gyermekei részére; Liechtenstein Ferencz herczeg (az uralkodó Liechtenstein fejedelem fivére) részére, valamint házasságra lépése esetében neje s a szülői házban tartózkodó kiskorú gyermekei részére ; Modena-Estei Mária Beatrix íőherczegnő Don Jüan de Bourbon herczeg neje (f 1906. márcz. 18.) részére, valamint fiai Károly és Alfonz részére ; Pármai Illés herczeg, valamint neje: született Mária Anna főherczegnő, továbbá anyja: özvegy Pármai Mária Antónia herczegnó, úgyszintén testvérei részére, még pedig fivérei részére saját személyüket illetően, nővérei részére férjhezmenetelükig; Szász-Ooburg és Gothai Ágost herczeg (f 1881. július 26.), valamint családja részére; Württemberg Fülöp herczeg ós neje Mária Terézia főherczegnő, valamint az e házasságból leszármazók részére. A 3. § 3. pontja akképen intézkedik, hogy a magyar főudvarnagyi biróság birói hatósága kiterjed azokra a szernétyekre, a kik a nemzetközi jog értelmében területenkivüliséget élveznek, ha magukat a főudvarnagyi biráskodásnak alávetik. A nemzetközi jog értelmében területenkivüliséget élvező személyek ellen ugyanis azokban az ügyekben, a melyekre a területenkivüliség kiterjed, birói eljárást — önkéntes alávetés esetét kivéve — csak az emiitett személyek hazai bírósága előtt lehet índitani. A törvényjavaslat nem zárja ki azt, hogy a területenkivüliséget élvező személyek magukat a magyar rendes biróságoknak önként alávethessék. Minthogy azonban a magyar jogkereső közönségnek érdekében csak kivánatos, még kedvezmények árán is, elősegiteni azt, hogy a területenkivüliséget élvező személyek ellen egyébként is lehessen a magyar állam területén pert inditani, a törvényjavaslat, az ausztriai törvényhozással megegyezőleg, módot nyújt a területenkivüliséget élvező személyeknek, hogy a főudvarnagyi bíráskodásnak is alávethessék magukat. A magyar állam területén a nemzetközi jog értelmében területenkívüliséget élveznek az idegen államfők és kíséretük (vagyis családjuknak és egyéb kíséretüknek tagjai), továbbá azok a diplomácziai tisztviselők (agents diplomatiques), kik, a mennyiben az alábbi 1., 2. vagy 3. osztályba tartoznak, 0 Felségénél, a rneniryiben pedig a 4. osztályba tartoznak, a közös külügyministernól akkreditálva vannak. A diplomácziai tisztviselők osztályozása a bécsi kongresszus alkalmával 1815. évi márczius hó 19-én megállapitott szabályzat és az 1818. évi november hó 21-én Achenben kelt jegyzőkönyv szerint a következő: 1. a nagykövetek (ambassadeurs), valamint a pápai legátusok ós nuncziusok; 2. a követek, a kiket rendkivüli követeknek és meghatalmazott ministereknek is neveznek (envoyés extra-