Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.
Irományszámok - 1906-945. Törvényjavaslat a főudvarnagyi biráskodásról
8 945. szám. kellett törekednie, hogy ezt a bíráskodást a magyar közjog követelményeivel egybehangzó módon szabályozza. A mi ezt az utóbbi szempontot illeti, a törvényjavaslatnak fentebb jelzett főbb vonásai mellett utalhatok arra, hogy — a mint ismeretes — a magyar királynak, kit elvben az egész birói hatalom megillet, régebben is megvolt a személyes birói hatósága, a melyet közvetlenül gyakorolt és e mellett megvolt az a birósága, a mely ő vele szorosabb kapcsolatban állott, mint más biróság s a melyben a király személye inkább jelenlevőnek tartatott mint más biróságnál. Lényegben ezt tartja szem előtt a jelen törvényjavaslat, midőn a királyi ház tagjainak bizonyos peres ügyéire megállapítja a király személyes bíráskodását és midőn a királyi ház tagjainak más peres ügyeire xAy bíróságot állit fel, mely a király személyével szorosabb kapcsolatban van, mint más egyéb biróság. Hogy ez a külön biróság teljesen független legyen, annak biztosítéka abban van, hogy a birói függetlenség minden attribútumával rendelkező birákból fog állani, valamint abban, hogy másod- ós harmadfokon teljesen beleolvad a birói szervezetbe. A törvényjavaslat számol az általános forgalom érdekeivel is, a menyiben a főudvarnagyi bíráskodás alá tartozó személyek gazdasági vállalataiból származó pereket a rendes bíróságok elé utalja és igy az utóbbiak hatáskörét a mai állapottal szemben jelentékeny mértékben kiterjeszti. Ezek után áttérhetek a törvényjavaslat egyes szakaszaira. A törvényjavaslat szerint tervezett főudvarnagyi biróság kivételes biróság, de független és magyar. A magyar főudvarnagyi biróság az 1. §. első bekezdése értelmében az elnökkel együtt hármas tanácsban határoz, a mi megfelel a törvényszéki tanácsokra nézve az 1881 : LIX t.-cz. 3. §-ában (1898 : X. t.-cz. 1. §.) és a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 55. §-ában foglalt általános szabálynak. Az 1. §. második és harmadik bekezdése a magyar főudvarnagyi biróság birói szervezetét állapítja meg. Tekintettel a magyar főudvarnagyi biróság hatásköréhez utalt Ügyek természetére, az 1. §. második bekezdése szerint e biróság elnöke a főudvarnagyi hivatal személyzetének létszámába tartozik. Az állami szempontoknak az 1. §. második bekezdése azzal a rendelkezéssel tesz eleget, hogy az elnököt Ő Felsége a király a magyar királyi ministerium meghallgatása után nevezi ki és hogy az elnöknek a magyar szent korona országaiban fennálló szabályok szerint a birói hivatal viselésére képesitett magyar állampolgárnak kell lennie. Ehhez járul, hogy a 2. §. az elnök részére is biztosítja a magyar birói függetlenség összes garancziáit. A mi a magyar főudvarnagyi biróság két ülnökét illeti, őket, valamint két helyettesüket az 1. §. harmadik bekezdése szerint a magyar szent korona országaiban működő törvényszékek bírái közül ebbeli hivatali alkalmazásuk tartamára a magyar királyi ministerium előterjesztésére Ő Felsége a király nevezi ki és ugyanígy jelöli ki az elnök helyetteséül az egyik ülnököt. Ugy az elnök minősítésének meghatározásánál, mint pedig azoknak a bíróságoknak megjelölésénél, a melyeknek köréből az ülnökök és helyetteseik kinevezhetők, figyelemmel van a törvényjavaslat Horvát-Szlavonországokra is,
