Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.

Irományszámok - 1906-945. Törvényjavaslat a főudvarnagyi biráskodásról

945. szám. 7 A mi Fiume városát és kerületét, valamint Horvát- Szlavonországokat illeti, ott az 1853. évi február hó 16-án (B. T. L. 30. sz.) kelt pátens V. ozikke, mely a főudvarnagyi hivatal birói hatóságát fenntartotta, most is hatályban van. Habár a főudvarnagyi hivatal birói hatósága a magyar állam egyes részeiben tételes jogszabálynál fogva fennáll, egyéb területén pedig a birói gyakorlat, esetről-esetre hozott határozatokkal, fennállónak ismeri el: annyi tagadhatatlan, hogy a főudvarnagyi hivatalnak, mmt biróságnak mai szervezete és eljárása nem felel meg a magyar közjog követelményeinek Ez idő szerint a főudvarnagyi hivatal peres ügyekben testületi biróság gyanánt jár el. A birói tanács a főudvarnagyi hivatal irodaigazgatójának vagy birói helyettesének elnöklete alatt a bécsi elsőfolyamodású törvényszékek négy birájából alakúi, a kiket Ő Felsége nevez ki előadókul ós szavazókul. A fellebbvitel a főudvarnagyi hivatal, mint biróság határozatai ellen másodfokban a bécsi országos fő tör vényszékhez, harmadfokban a bécsi legfőbb itólőszékhez történik. Ugy a főudvarnagyi hivatal, mint fellebbviteli biróságai tisztán osztrák eljárási szabályokat alkalmaznak. A mint ez az ismertetés mutatja, a főudvarnagyi hivatal, mint biróság mai szervezete és eljárása mellett egyáltalában nem jut kifejezésre az, hogy a magyar szent korona, országaiban a főudvarnagyi bíráskodás csak a magyar király birói hatalmának lehet kifolyása A főudvarnagyi biráskodás reformjára megfelelő alkalom gyanánt kínálkozik, sőt azt halaszthatatlanná is teszi az az átalakulás, a mely előtt most polgári perjogunk áll. A képviselőház igazságügyi bizottsága a polgári perrendtartásról szóló 1902. évi törvényjavaslat tárgyában tett és az 1903. évi július hó 28-án benyújtott jelentésében a 9. §-nak kapcsán kifejezést adott annak a várakozásnak, hogy a perrendtartásra vonatkozó életbelóptetési törvény a főudvarnagyi hivatal bíráskodásának kérdésében is rendelkezést fog tartalmazni. . A mai napon előterjesztett törvényjavaslat megfelel ennek a várakozásnak s attól csak annyiban tér el, hogy a főudvarnagyi biráskodás rendezését külön javaslatba foglalja. Indokolja ezt nemcsak az, hogy a főudvarnagyi biráskodás kérdését Horvát-Sziavonországokra is kiterjedő törvényben kell megoldani, de indokolja a külön törvényjavaslat előterjesztését a tárgy jelentősége és intézményszerű szabályozásának szüksége is. A törvényjavaslat a főudvarnagyi biráskodás alá tartozó magyarországi peres ügyekre nézve, a magyar király birói hatalmának fentemiitett kizárólagosságából kiindulva, magyar főudvarnagyi bíróságot tervez, magyar birói szervezettel, a magyarországi ügyekre vonatkozó hatáskörrel, magyar fellebbviteli forumokkal és magyar eljárási szabályokkal. Rendezi továbbá a törvényjavaslat a királyi ház tagjainak bizonyos peres ügyeiben a király személyes bíráskodását, valamint a nem peres ügyek intézését is. A királyság intézményének egyenes következménye, hogy a királyi ház tagjainak megkülönböztetett jogi állása legyen. Ez a megkülönböztetett jogi állás más intézményekben is nyilvánul, igy a nagyobb rangban, a fokozott büntetőjogi védelemben stb. A nagyobb ranggal, a magasabb állással van összefüggésben az is, hogy a királyi ház tagjainak külön bírósága legyen. A reform nem mozoghatott tehát abban az irányban, hogy a törvényhozásnak egyes intézkedéseivel és az állandó birói gyakorlattal elismert főudvarnagyi bíráskodást megszüntesse, hanem a törvényjavaslatnak arra