Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 926-944. sz.
Irományszámok - 1906-926. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
026. szám. 59 feltételhez köti a választői jogot. A magyar nyelv kikötése már egészen más jelleget adna az irni-olvasni tudás követelményének. A választói jog ezen előfeltétele a nem magyar ajkuakra nézve elveszítené azt a könnyen megszerezhető voltát, amely miatt az irni-olvasni tudáson alapuló választói jog általános választói jognak tekinthető. A közvélemény a nyelvkülönbség nélkül csak általában az irni-olvasni tudás megkövetelésében álló korlátozást az általános választói joggal ellentétben levőnek nem is tartja. A közel múltban maguk a szocialisták is elismerték, hogy e feltétel következtében a választói jog általános jellegét nem veszti el. E korlátozás szükségét különösen a jelenleg irni és olvasni nem tudó férfinépesség nagy száma igazolja. Ha minden nagykorú férfi egyenjogú választó lenne, több analfabéta (közel 1,300.00 0) birna választóid joggal, mint amennyi választónk (1,100.000) ma van, S mig a mai választóknak csak 1 |s-e nem tud irni-olvasni: addig jövőre —ha minden nagykorú férfi egyenjogú választó lenne — a választóknak csaknem J|s-a nem birna a legminimálisabb műveltséggel sem. Alig van NyugatEurópában ország, amelynek választói között ily arányban szerepelne a teljesen műveletlen elem. Az irni-olvasni tudás — igaz — igen alacsony értelmi cenzus, de megkivánása mégis javítja a választók értelmi átlagát. Ha vannak is az irni' olvasni nem tudók között olyanok, akik minden tekintetben különbek egyes irni-olvasni tudóknál: mégis kétségtelen, hogy a legalacsonyabb értelmi mérték alatt állók között sokkal nagyobb azok száma, akik a választói jog helyes gyakorlatához szükséges képességgel nem bimak, mint azok között, akik e mérték felett állanak. Azoknak nagy többsége, akik még irni és olvasni sem tudnak, képtelen azokat a kérdéseket megérteni, amelyek felett döntenie kellene. Az irás-olvasáshoz kötött értelmi cenzus felállítása azonban még7 a korhatár emelésével együtt sem képes az állam érdekeit annyira bizto ; sitani, hogy ne legyen szükség valamely további ellensúlyról gondoskodni. A munkásosztály a 24 éven felüli irni-olvasni tudó férfi népességben ^M/^~ **- * ii . ii u n, m i •••• • i 11 - • ~~-3-MT 1IT -ft— ———T— *•—iMnÉi»J>Ém>munT \J ^Sp £ i' (2,618.501) is 43-2%-ot tesz M. Tehát az a vagyoni önállósággal nem rendelkező munkásság, amely ma a választók közt 6-lV*-kai sz£j&$£l r 4toörG 43-2%-kal szerepelne, ami túlságos gyors térfoglalást jelentene. írni-olvasni sok olyan is tud, akinek sem vagyona, sem műveltsége nincs, akire tehát a politikai döntő hatalmat reá bizni egy annyi veszélynek kitett államban, mint aminő a miénk, olyan hiba volna, amelyért fele' lősséget nem vállalhatok. Nem szabad elfelejteni, hogy az az előny, amely az irni-olvasni tudás megkövetelésével ma jár, nem állandó. Az irás-olvasást — a választói jog megnyerése végett — előreláthatólag sokan fogják a legszegényebbek és a legelmaradottabbak között is, felületesen ugyan, de annyira megtanulni, hogy a névjegyzékbe felvétessenek, anélkül,' hogy az illetők valóban művelődni akarnának, és hogy az irás-olvasás náluk a szellemi fej/
