Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 926-944. sz.

Irományszámok - 1906-926. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

V^Mfa 926 szám. igen magas *yoAvr\ m>

i í) lődés első lépcsőfoka lenne. Az irni-olvasni tudók ma sem átlagos szellemi szinvonalat tetemesen alább fogják szállitani azok, akiknek egész műveltsége a kortesek segélyével elsajátított igen kezdetleges irás és olvasás lesz. így tehát biztosra vehető, hogy a csupán irás-olvasásra alapitott választói jog következményei gyorsan közelitenék meg a teljesen korlátlan általános választői jog következményeit. Számuknál fogva túlságos hatalma lenne azoknak, akik politikai meggyőződés hiányában a befolyásolás legelitélendőbb nemeinek is könnyen engednek. A gyökeres átalakulással feltétlenül járó veszedelmek kellő ellensúlyozása végett más olyan eszközről kell gondoskodnunk, amelynek alkalmazása lehető, s amelytől minden irányban megfelelő gyakorlati eredményt remélhetünk. Ily eszközül első sorban a töbhes szavazati rendszernek meghonosítása kínálkozik. A pluralitás eszméje nem uj gondolat. Az eszme nagy elöharczosának, John Stuart Műinek zászlóbontása óta a pluralitás mellett és ellen egész irodalom keletkezett, és az eszmének nyilt vagy burkolt alakban való megvalósítása mind nagyobb_

tért h

ódit. A pluralitás az általános választói jognak korrektivuma, mely az egyenlő szavazati jog merev igazságtalanságának enyhítésére hivatott. Célja a műveltség, belátás, higgadtság legalsó fokán álló tömeg feltétlen uralmát lehetetlenné tenni, vagy legalább is ellensúlyozni, s a műveltebb, higgadtabb, az államfentartó elem fölényét az általános választói jog behozatala mellett is lehetőleg érvényesíteni. Célja intézményesen biztosítani azt, hogy a nagyon könnyen félrevezethető, rendszerint szenvedélyes és szeszélyes tömeg uralma helyett a józan megfontolás, a politikai hivatottság vihesse az államéletben a vezérszerepet. Célja a szükkörü választói jogból a legdemokratikusabb választói jogra való rögtöni átmenet veszélyeit enyhíteni. Célja a'szám mechanikus és zsarnoki uralma helyett a politikai értékek érvényesítését biztosítani. Legyen minden nagykorú férfi állampolgárnak beleszólási joga az állami ügyekbe; de akinél nagyobb műveltsége, tudása, tapasztalata következtében a közügyek iránt állandóan nagyobb érdeklődés és több érzék feltételezhető, és akit vagyoni és családi viszonyai a hazához erösebb kötelékekkel fűznek: annak a közéletben való közvetlen befolyása nagyobb legyen. Röviden ezek a pluralitás indokai az elméletben s ezek az indokok vezették vagy vezetik azokat a törvényhozásokat, amelyek a pluralitás elvét egy vagy más alakban meghonosítottak vagy meghonosítani készülnek. A nyilt pluralitásnak a gyakorlatban két válfaja ismeretes. Egyik az a kettős szavazati jog, amely Franciaországban a múlt század hús

zas éve

iben, valamint Ausztriában az általános egyenlő választói jjü^"* jognak 1907. évben történt behozatala előtt a kuriális rendszerben divatozott. Az 1820. június 29-iki franck törvény, ~1iréWég"™áT~1896. június 14-ki osztrák törvény szerint azok a választók, akiknek a törvény ;