Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 926-944. sz.
Irományszámok - 1906-926. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
58 926. szám. a választói jognak. A 24 éves összes férfi-népességnek (3,889.425) szavazati joggal felruházása a mai hatalmi helyzetet egy csapásra megdöntené. ÍMig ugyanis ma az i'l millió választó között az értelmiség 12-5%-kal, a különböző gazdasági foglalkozások körében az önálló elein 802%-kal, a munkásosztály 6-1%-kal (az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 1-2%,-kal) szerepelnek: addig a csupán 24 éves életkorhoz kötött korlátlan általános választói jog behozatala esetén az értelmiség arányszáma 12-5%-ról 4-2'Vra, a gazdaságilag önálló elemek arányszáma 80-2%-ról 42-7%-ra csökkenne, a gazdasági önállással nem birő munkások száma 6-r/o-ról egyszerre 46-8%-ra szöknék, egyes törvényhatóságokban pedig, vármegyékben és városokban egyaránt abszolút többségre emelkednék. S mivel az önálló elemekhez tartozó, egészen kis existenciák sok helyütt értelmileg közeiebi) ( állanak a munkássághoz, mint a polgári társadalomhoz : abszolút többséghez juthatnának azok az elemek, amelyeknek ma semmi politikai ; befolyásuk nincs, és teljesen háttérbe szorulhatnának azok, amelyek ma az egész hatalmat birják. Szükségesnek tartom azt, hogy a munkásosztály a képviselőházban i megfelelően legyen képviselve. Szükségesnek tartom, hogy a munkások különleges érdekeit és felfogását lehetőleg bizalmukat biró férfiak képviseljék a házban, s hogy a munkások érdekeinek képviselete hatályos is legyen. De káros lenne az, ha a politikai uralom a munkásság kezébe menne át. Azoknak, akiknek semminemű vagyonuk nincs, s kizárólag csak napi munkájuk béréből élnek, nagy része nálunk még — sajnos —nem bir | annyi állandó jövedelemmel sem, hogy azt a műveltséget megszerezhetné, s abban a nevelésben részesülhetne, amely szükséges ahhoz, hogy a nemzet jövője felett való döntő hatalmat megnyugvással reá lehetne bizni. Nem helyes, ha az ország sorsára a legdöntőbb befolyása azoknak van, akiknek vagyonuk nincs, akik — különösen a gazdasági krízisek idejében — könnyen a kétségbeesés tanácsára hallgatnak, akikre a felforgatás, a tülgyors haladás politikája nagy vonzerővel bir. Hazai viszonyaink között tehát a korlátlan általános választói jog behozatalára komolyan nem is gondolhatunk. Elkerülhetetlen kötelesség a választói jog némi korlátozásáról gondoskodni. Vagyoni cenzus felállításához nem folyamodhatunk, mert ez ellenkeznék a kormányprogramul kiindulási pontjával: az általános választói joggal. Ezért az értelmi cenzushoz kellett fordulni s ennek legalacsonyabb I mértékét, az irni-olvasni tudást kellett á választói jog tervezetének alapjául venni. Mivel az írás-olvasás kizárólag mint minimális értelmi cenzus i szerepel, azokat is fel kell ruházni választói joggal, akik nem magyarul tudnak irni és olvasni. Az ilyen értelmi cenzus azok szempontjából sem eshetik kifogás alá, akik az általános szavazati jog hivei, mert egy mindenki által olcsón'vagy ingyen és aránylag könnyen megszerezhető
