Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 926-944. sz.

Irományszámok - 1906-926. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

- N926. szám. 57 I Oly mérvű jogkiter jesztésröl, hogy a választói joggal a nőhet is felruházzuk, ma még komolyan alig lehet szó.*) A női hivatás eszményi felfogása azt követeli meg, hogy a nők a politikai élet küzdelmeitől távol maradjanak. A gyakorlati, célszerűségi szempontok a törvényhozások túlnyomó többségét idáig a nőknek a politikai jogok gyakorlásából kizárására inditották. A nőknek választói joggal való felruházása nálunk ez idő szerint már azért sem tartozhatik az aktuális kérdések közé, mert a nők nélkül is oly nagy számú uj elemet kivan e törvényjavaslat választói joggal felruházni, hogy a kockázatot még fokozni politikai könnyelműség .yolua. A férfinépessége vaTászTóT korhatárának megállapitása is nagy megfontolást igényel. Az 1874 : XXXIII. t.-c. 1. §-a szerint már a 20 éves férfinak választői joga van. Ily alacsony korhatárral másutt sehol nem találkozunk. Anglia, Franciaország, Olaszországban 21 év, Ausztriában 24, Belgiumban és a Németbirodalomban 25 év a választói jog elnyeréséhez szükséges életkor. A politikai életben való részvételhez bizonyos fokú érettség és higgadtság szükséges. Ne adjon tehát a törvény választói jogot olyanoknak, kiknél ezt az előfeltételt — életkoruknál fogva -—• átlag kizártnak kell tekinteni. Csak a nagykorút illetheti meg szavazati jog, mert ellentmondás rejlik abban, hogy valaki saját magánügyeit ne intézhesse, a közügyek intézését azonban döntően befolyásolja. Ezért a korhatárt 24 évre kell emelni. Számbavehető jogfosztással sem jár ez a változtatás, mert jelenleg mindössze csak 8—9.000 olyan választónk van (1904. évben 8.682 volt), ki 24 évnél fiatalabb. Ennek oka az, hogy 24 éven aluli egyének ritkán rendelkezhetnek olyan értelmi vagy vagyoni cenzussal, aminőt az 1874 : XXXIII. t.-c. megkíván, s ezeknek is egy része tényleges katonai szolgálatot teljesít és igy választói jogát nem gyakorolhatja; továbbá, hogy a mostani törvény 10. §-a szerint is az atyai vagy gyámi hatalom alatt állók nem gyakorolhatnak választói jogot. A korhatár felemelése tehát nagyobb jogfosztással nem jár, s mégis komoly eredményt biztosit, mert az, általános választói jog behozatala esetében nagyon megszaporodnék a még nem nagykorú választók száma. S ezzel megnövekednék annak az igazságtalanságnak hatása, hogy a haza iránti legsúlyosabb kötelességet teljesitö egyének, katonai szolgálatuk idején, vagyis átlag 24 éves korukig választói jogukkal nem élhetnének, ellenben a véradót nem teljesítők igen. Már csak maga ezen igazságtalanság is kizárja a 20 éves korhatár megtartását. Az összes 20 éves férfinépességnek általános választói joggal való felruházása esetén a választók mai létszáma épen megnégyszereződnék, vagyis 1,119.621-ről 4,322.960 főre emelkednék. De a korhatár felemelése egymaga korántsem elegendő korlátozása *) A 24 éven felüli magyar honos nők száma, az 1900. évi népszámlálás adatai szerint, kerekszámban é millió. Ebből írni-olvasni tud 1,600.000 (40°/o). Képvh'. iromány. 1906—1911. XXVÍII. _ k.ö.tet..._ 2