Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-900. Az igazságügyi bizottság jelentése "az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról" intézkedő 534. számu törvényjavaslat tárgyában

388 900. szám. Az 1. §. negyedik bekezdésének 2. sorában e szavak helyett »156 §-a az ötödik bekezdés kivótelével« könnyebb tájékozás végett tétessék »156. §-a az utolsóelőtti bekezdés kivételével«. E változtatást a szóban lévő paragrafus szerkezete teszi indokolttá, mert igy minden kétséget kizár, hogy a szakasznak melyik bekezdéséről beszól a törvényhozó. A 4. §. első és második sorába e szavak helyett: »vagy a jelen törvény 3. §-ában« illesztessenek e szavak: »vagy a jelen törvény 3. §-ának a) ós c) pontjaiban«, azért mert a 3. §. b) pontjával hasonló tónyálladókú relativ semmiségi okot a javaslat 4. §-ának b) pontja szabályozza, erre tehát nem szükséges e helyen hivatkozni. A 6. § helyébe a következő szöveget ajánlja a bizottság: » Ujabb szavazás esetében a választás érvénytelen ós annak megállapítása kórvény utján kérhető akkor is, ha az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 2., 3 , 7—9., 15—24. és 26. pontjaiban, valamint a jelen törvény 3. és 4. §-ában meghatározott cselekmények valamelyike az első szavazás alkalmával követtetett el. Ilyenkor a jelen törvény 4. §-ának eseteiben az bizonyitandó, hogy az, aki képviselővé választatott, az első szavazás alkalmával az újabb szavazásra bocsátáshoz szükséges aránylagos többséget el nem nyerte, vagy, hogy a megakadályozott választók számbavételével az újabb szavazás nem azon két jelölt között lett volna elrendelendő, a kikre nézve megtartatott. Az 1899 : XV, t.-cz. 3. §-ának 21., 23 , 24. ós 26. pontjai esetében pedig az bizonyitandó, hogy azon időpontig, a mikor az e pontokban meghatározott törvénysértés elkövettetett, az újabb szavazásra bocsátott jelöltek valamelyikére beadott érvényes szavazatok száma a választói névjegyzékben foglalt összes választók számának megfelelő aránylagos többségét el nem érte«. E szövegezésben nincs a paragrafusnak semmi materialis megváltoztatása, még szavaiban is csaknem megegyezik az eredeti javaslattal, csupán logikusabbá és világosabbá teszi a különben nehézkes és homályos szakaszt. A 9. §. első bekezdésének 2 sorában »15 nap alatt« kitétel után utalásul a bizottság beiktatja a következő szavakat: »,''jelen törvény 16. §. 2. mondata)*. Ugyané § harmadik bekezdésének ötödik sorában egy sajtóhibát korrigál, a mennyiben e szavak helyébe »az előző bekezdésben« ezt irja >az első bekezdósben«. A 14. §-ban mindenütt, a hol és a hányszor e kifejezés fordul elő »együttes ülés-*, a bizottság ennek helyébe mindenüvé ezt tette: »teljes ülés«. Tette pedig azért, mert ugy az 1881 : L1X. mint az 1890 : XXV. t.-cz. a bíróságok döntvényalkotásra hivatott üléseit * teljes < ós nem »együttes« ülésnek hivják. Nincs tehát ok reá, hogy e terminológiától a törvényhozás ebben az esetben eltérjen. Ugyané szakasz utolsó bekezdésében ós a következő 15. §-ban e szavak helyébe »az igazságügyminister és a belügyminister egyetórtőleg állapitják meg«, a következő teendő: »a ministerium állapitja meg«. E változtatást azért ajánlja a bizottság, mert a közigazgatási biróságról szóló 1896 : XXVI. t.-cz. végrehajtásával a ministerium lévén megbízva, helyesebb, ha e bíróság fölött a felügyeleti jog is az összministeriumra ruháztatik. A 19. §-ban e mondatot »nemkülönben a bíróságnak és a képviselőháznak egy-egy példány jusson« következőképpen egészíti ki a bizottság: »a bíróságnak, azonkívül az itólőtanács minden tagjának és a képviselőháznak egy-egy példány jusson«. E változtatás a bíróság munkáján, az ítélkezésen akar könnyíteni azzal, hogy a bíróság tagjainak is juttat egy-egy példányt