Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-900. Az igazságügyi bizottság jelentése "az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról" intézkedő 534. számu törvényjavaslat tárgyában

900. szám. 389 a kérvényből s igy módot nyújt, hogy a tanács tagjai előzetesen megismerkedhessenek a peticzió tartalmával. Indítványozza a bizottság, hogy a 31. §. utolsó bekezdése »A biróság bármelyik fél kérelmére elrendeli a tárgyalásnak gyorsirással való feljegyzését, ha az illető fél a biróilag megállapítandó költségeket előzőleg birói letétbe helyezi,* hagyassák ki. A bizottság felfogása szerint, mig ez egyfelől nehézségbe ütközik, mert hiteles gyorsírót nem mindig lehet találni, másfelől csak a költségét szaporítja s a birói eljárással semmi összefüggésben nincs. A nyilvánosság az eljárásban mindenképen biztositva van, a bizottság tehát semmi szükségét sem látja e rendelkezésnek. Csupán szabatosság okából és az illető törvényhelyre utalva, a 34. §. második bekezdésének második mondata következőleg módosítandó: »Ha a kifogás értelmében bebizonyult, hogy a jelen törvény 17. §-ában (9. §.) illetőleg 23. §-ában előirt kellók hiányzik: a biróság a kérvényt visszautasitja«. Ugyan e §. utolsó bekezdésében e szavak helyett: »jelen törvény 26. §-a alapján« ez teendő: »a jelen törvény 28. §-ának első bekezdése alapján.« A 48. §-ból kihagyandónak tartja a bizottság az első bekezdés második mondatát, a mely következőképen szól: »Tekintet nélkül az érvénytelen ós érvénytelenített szavazatok levonása után maradt számbeli többségre és tekintet nélkül a felek kérelmére, a választás akkor is érvénytelennek nyilvánítandó, ha a képviselőre és a más jelöltre együttvéve beadott szavazatok egyharmada a jelen törvény 4. §-ának a) pontja esetében az 1899 : XV. t.-cz. 2. és 3. pontjaiban, vagy a jelen törvény 3. §-ának c) pontjában meghatározott cselekmények alapj án ér vény telenittetett«. Kihagyandónak véli pedig a bizottság azért, mert nem tartja az igazságossággal megegyeztethetőnek, hogy egy választás a szavazatok egy harmadának inficziált volta miatt meg legyen semmisíthető akkor is, ha az inficziált szavazatok nagy része vagy talán összessége nem a képviselő szavazatai között fordul elő. Megtörténhetik, hogy a képviselő összes szavazatai tiszták, vagy csak elenyésző csekély számban inficziáltak, egy-kettő százakból, mig ellenjelöltjének minden szavazata inficziált. Hogy ilyenkor a képviselő tiszta mandátumát s választóinak tiszta szavazatát ellenfelének korrupeziója s az ellenpártnak korrumpáltsága miatt meg lehessen semmisíteni, ez a bizottság felfogása szerint ellenkezik az igazságossággal. Ha az egy harmadnyi inficziált szavazat a megválasztott képviselő részén van, a javaslat 4. §-a ugy is módot nyújt a választás megsemmisítésére s ebben az esetben senkit sem sújt joghátrány, mert az veszti el mandátumát, a ki arra órdemetlennek bizonyult. Felesleges tehát egy oly rendelkezést venni a javaslatba, a melynél meg van az a lehetőség, hogy ártatlanul sújt. A bizottság e határozatával szemben Heinrich Antal bizottsági tag különvéleményt jelent be s azt ajánlja, hogy a 48. §. a maga egészében érintetlenül hagyassák meg. Indokai nagyjában ugyanazok, mint a javaslat ministeri indokolásáé. Nagy fontosságot fektet arra az etikai momentumra, a mely abban a rendelkezésben rejlik, hogy egy kerület, a melynek bizonyithatólag egy harmad korrumpált választója van, nem méltó, hogy képviselve legyen a törvényhozásban, ettől pedig csak akkor fosztható meg, ha a biróság a választást megsemmisítette. Tényleg a prakszisban nem is ugy alakul a kórdós, mint a hogy a bizottság indokolása irja. A mely esetben a szavazatok egyharmad részéről bebizonyult, hogy inficziált, ott csaknem bizonyos, hogy sokkal nagyobb kontingens volt korrumpálva s az a feltevés, hogy az egyharmad inficziált szavazat mind a jelölt részén van s a képviselő kétharmad