Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-900. Az igazságügyi bizottság jelentése "az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról" intézkedő 534. számu törvényjavaslat tárgyában

900. szám. 387 landó e reformot elfogadni, mig másfelől tudatában van annak is, hogy két különböző hatáskörű, különböző hivatású, különbözően összeállitott biróságnak bifurkáozióját, a melynek kebelében eltérő gyakorlat és különböző felfogás fejlődött ki, nem tartja végleges megoldásnak. Mindaddig azonban, mig esetleg egy önálló állambiróság fölállitásával, vagy a polgári és bűn­vádi eljárás olyan reformálásával, a mely gyökeresen mentesitené ter­heitől a m. kir. Curiát, nem mutatkozik mód a baj orvoslására, a bizottság el kellett, hogy fogadja e kivezető utat. A kitűzött czélra nézve kár nem szár­mazhatik. Két legmagasabb biróságunk elismert függetlensége, igazságszeretete ós megközelithetetlensége kellő garancziát nyújt, hogy mint a múltban egyedül a Curia, ugy e javaslat hatálya alatt a bifurkált biróság kifogástalanul fogja teljesiteni magas hivatását. A biróság szervezésével kapcsolatosan egy igen üdvös reformot proponál a javaslat 14. §-a: a döntvényalkotás jogát, a mely reformot, tekintve a multak tapasztalatait, minden tekintetben helyesnek itéli a bizottság. Részletesen szabályozza a javaslat a választás törvényes eredményének megállapitására és a szavazatok összeszámítására vonatkozó eljárást s nagy mértékben egyszerűsiti a peticziót aláiró kérvényezők személyazonosságának megállapítását, valamint a bizonyitást abban az esetben, ha a kérvény a törvény 3. §. 1. pontjára van alapitva. Uj és üdvös intézkedése a javaslatnak az, hogy a biróság kötelességóvó teszi, hogy ha a megválasztott képviselőre adott szavazatoknak legalább egy harmad része inficziált, a választást eo ipso megsemmisítse. Azt az etikai mozzanatot érvényesiti itt a javaslat, hogy egy olyan képviselő, kire ily nagyszámú inficziált szavazat adatott be, még ha az érvényes szavazatok számánál fogva meg is választatott volna, méltatlan, hogy törvényhozói kötelességet teljesítsen s viszont a választás megsemmisítése módot nyújtson a képviselőháznak, hogy az ily mértékben korrumpált kerületet esetleg meg­fossza kópviselőküldósi jogától. A törvénynek talán legsérelmesebb intézkedésén fog segíteni a javaslat 50. §-a, a mely a biróság mórlegelésére bízza, hogy abban az esetben, ha a megtámadott képviselő ítélet hozatala előtt lemond mandátumáról, melyik fél viselje a költségeket. Megszünteti e rendelkezés azt az igazán súlyos jog­sérelmet, hogy egy jogosan megtámadott peres fél, egy talán korrumpált szavazatokkal megválasztott képviselő bármikor menekülhessen a peticzió költségeitől s viszont e költségek jogos ok nélkül az ártatlan fél terhére essenek. A költségekre vonatkozó új intézkedése a javaslatnak az is, mely kimondja, hogy ha a költségek fedezésére letett 3.000 korona az eljárás folyama alatt kimerül, a biróság joghátrányok terhe alatt elrendelhesse az összeg további pótlását. Végül új a javaslatnak az az intézkedése, amely az ügyvédi kényszer^ statuálja. Indokolt ez azért, mert e rendesen nagy anyagú és komplikáéi perek egyfelől nagy jogi tudást és ismeretet követelnek, másfelől az eljárást teheti egyszerűbbé és gyorsabbá, ha azt jogtudó szakemberek irá­nyítják. Ezen új rendelkezéseken kívül a javaslat e törvénynek csak kisebb rész­letekre vonatkozó módosításait, preczizirozását foglalja magában, s minthogy a bizottság mindezt helyesnek találja, a javaslatot általánosságban elfoga­dásra ajánlja. Részleteire nézve kevés és nagyobb részben csak stiláris módosítást ajánl a bizottság: 49*

Next

/
Thumbnails
Contents