Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-900. Az igazságügyi bizottság jelentése "az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról" intézkedő 534. számu törvényjavaslat tárgyában

386 900. szám. hogy a hatalom a magyar nemzeti állam önállóságát veszélyeztető czólból tiltott eszközökkel próbálná befolyásolni képviselőválasztásait, e fontos alkotmánybiztositókot képező törvényjavaslatot, a mely hivatva van, hogy egj következő évtizedre biztosítsa a nemzet akaratának tiszta megnyilvánulását, örömmel fogadja a bizottság. Nem ujak ezek az elvek és szempontok, de meggyarapodott erővel tolulnak elénk ma s teszik a törvényhozás elmulaszthatatlan kötelességévé, hogy az országgyűlési képviselőválasztások fölötti bíráskodásról szóló 1899 : XV. t.-cz. hatályát, a mely 1909. évi szeptember hó 10-ikón lejár, további időre meghosszabbítsa. Az itt felsorolt körülmények szabják meg a novelláris intézkedés terjedelmét is ós a törvényhozás tulaj donképen eleget tenne a szükségnek, ha egy egyetlen szakaszból álló törvónynyel kiterjesztené a törvény hatályát a megfelelő időre. Indokolná ezt az eljárást az is, hogy az egyesült pártok kötelezettséget vállalván az iránt, hogy a szavazati jog kiterjesztéséről törvényhozásilag intézkednek s a javaslat beterjesztése immár elodázhatatlanal küszöbön áll, ez a választási bíráskodásra vonatkozó törvénynek gyökeres és terjedelmes revízióját fogja maga után vonni. Hogy azonban az igazságügyi kormány ilyen körülmények között sem elégedett meg^ azzal, hogy csak egy kisebb terjedelmű javaslatot terjeszszen a törvényhozás elé, annak legközvetlenebb okát ós elfogadható magyarázatát a következőkben találj bizottság. Az 1899 : XV. t.-czikknek, mint a ministeri indokolás is kifejti, olyan hézagai és hiányai vannak, a melyek föltétlenül megkövetelik, hogy korrigáltassanak. Ha e hiányok csak a még beállható időközi választásokkal szemben érvényesülnének is, akkor is jogos volna a kívánság, hogy meglévén az alkalom, e hiányok javíttassanak. De komolyabban megfontolandó ennél az a körülmény, hogy a politikai helyzet állandóan annyira bizonytalán, hogy az említett törvényczikk alkalmazása bármely pillanatban bekövetkezhetik. Sőt még az is kérdés, hogy tekintettel arra, hogy a választói jogról szóló törvény megalkotásával a jelenlegi kormány ós törvényhozás missziója megszűnt, vájjon e törvény megalkotása után lesz-e alkalma és ideje a törvényhozásnak, hogy az 1899 : XV. törvényczikk átalakításáról gondoskodjék. Végül indokolt az is, hogy a revisióba foglalt új intézmények és régi szabályok mellőzésének hatása, hacsak rövid idő alatt és csak egy pár esetben is, néhány időközi választás alkalmával megmutassa, miképen állja ki a tűzpróbát. A választási bíráskodásról szóló törvény nehéz körülmények között fog operálni: jó, ha tapasztalataink gyarapodnak, hogy annak idején a törvényhozás minél tökéletesebb alkotást bírjon létrehozni. Mindezeket tekintetbe véve, természetes, hogy a revízió terjedelmére vonatkozó fölfogás teljesen szubjektív s ha az igazságügyi kormány néhány messzebbmenő reformot óhajt a javaslat keretében megvalósítani, a bizottság, bár hangsúlyozni kívánja, hogy a czólt a törvény hatályának egyszerű kiterjesztésével is elérve látta volna, nem zárkózik el ez elől sem. A javaslat nevezetesebb újításai, a melyek a bizottságnak felötlöttek, a következők: Megváltoztatja a javaslat a bíróság szervezetét s a képviselőválasztások feletti bíráskodást a m. kir. Curia és a m. kir. Közigazgatási Bíróság által alakított bíróságra ruházza. E változtatás indoka nem politikai; oka egyedül az, hogy könnyebb legyen a Curia terhe, »a melynek amúgy is súlyos munkáját a reá ruházott közjogi bíráskodás nagy mértekben növelte«. E szempont mindenesetre fontos s e czél elérése érdekében egyelőre a bizottság is haj-