Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról

192 887. szám.' Bajorországban hót évi folytonos iskolalátogatás ós az utolsó évi vizsgálat alapján történik a mindennapi iskolából az elbocsátás, a kerületi iskolafelügyelő által; elégtelen eredmény esetében azonban egy évvel megtoldandó az iskolalátogatás. 12. §. Ez a szakasz a szorgalomidő tartamáról és a heti tanitási időről rendelkezik. Mielőtt az itt felvett rendelkezéseket indokolnám, szükségesnek tartom az iparosinasiskolák szervezetéről hivatali elődöm által az 1893. évi 33.564. sz. a. kiadott rendeletből a tanitási időről szóló részt ismertetni. E szerint az iparosinasiskohi rendes évfolyama három évig, az évi szorgalomidő tiz hónapig tart A tanitásra hetenként két munkanapon legalább 4 óra az általános ismeretek tantárgyaira, ezeken felül vasárnaponként 3 órai idő a rajztanitásra fordítandó. Ezeken kivül vasárnaponként egy óra a vallástanitásra fordítható. A gazdasági népiskolában az évi szorgalomidőt legalább nyolcz hónapban kívánom megállapittatni, de oly módon, hogy a hol a helyi viszonyok indokolják, ez a nyolcz havi szorgalomidő esetleg nem egyfolytában, hanem az óv 12 hónapjába beosztva tartassák ki. Ily módon a sürgős munkaidő iskolai szünetül adható, s a teljes nyolcz havi szorgalomidő mégis kitartható. A gazdasági népiskolának olyan fontos nópművelődósi ós socialis feladatot kell megoldania, hogy annak elérésére a népoktatási törvény (1868 évi XXXVIII.) 52. §-ában az ismétlő-iskolára kiszabott heti 5 (télen), illetőleg 2 (nyáron)|tanitási óra semmikópen nem elegendő. Bármennyire méltánylandó a szülőknek az az érdeke, hogy 12—15 éves gyermeküket a gazdálkodásnál felhasználhatják, mégis, az ifjúság jövője érdekében, a heti tanitási időt az eddiginél jóval inkább ki kell terjeszteni, A heti tanitási terv megállapításában különbséget kell tennem az elemi népiskolával kapcsolatban szervezett kisebb fokozatú ós az önálló gazdasági népiskolák között; mert az első csoport tanítója az elemi népiskola mindennapi tanfolyamában már heti 25—26 órán át tanit, — tanítási ideje és ereje csak korlátoltan vehető igénybe a gazdasági népiskolában. Az önálló gazdasági népiskolában a tanitó minden erejét és idejét ezen iskolára forditja, a melynek gazdasági téren fokozottabb feladatot kell megoldani. Ebből az okból a kisebb fokozatú gazdasági népiskolákban a tanitásra hetenként télen (novembertől márczius hó végéig) egy egész vagy két fél napon át összesen 7 óra, a többi hónapokban hetenként egy fél napon 5 óra fordítandó. Az önálló gazdasági népiskolában a tanitásra télen két napon át 6 — 6 óra, a többi hónapokban egy napon át hetenként 6 óra fordítandó. A hit- és erkölcstan tanítására vasárnaponként külön egj óra fordítandó. Tagadhatatlan, hogy a munkásviszonyok nagyon kedvezőtlenek. A legtöbb kisgazda napszámost fogadni nem tud, részben azért, mert vagyoni viszonyai nem engedik, részben azért, mert nem kap munkást. A kisgazda maga munkálja meg földjét családjával, a szegény földmíves pedig gyermekeivel napszámba jár. Ma egy 13—15 éves gyermek 1-20—1'40 koronát keres naponként, nem csoda tehát, ha szülei szivesebben küldik napszámba, mint iskolába. Ilyen nehéz gazdasági viszonyok között mégis emelnem kellett a gazdasági népiskolában az eddigi tanitási időt, egyfelől azért, mert különben lehetetlen volna az ezen iskola elé tűzött fontos feladatot megoldani, más-