Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról

887. szám. 193 felől azért, mert népünk jól felfogott érdekében arra kell törekednünk, hogy habár pillanatnyi anyagi hátránynyal ós nehézséggel is jár, mégis ellássuk őt azzal a készséggel és ügyességgel, a melyeknek jövő életfoglalkozásában, az élet nehéz viszonyai között hasznát veszi s a melyek őt bőven kárpótolják az elveszett csekély munkabér-egyenértékért. Különben a helyi iskolai hatóságnak (iskolaszék, gondnokság) módjában áll az évi 8 havi szorgalomidőt az óv 12 hónapjába ugy beosztani, hogy a legszorgosabb munkaidőben a gazdasági iskolában egy-két heti szünet legyen. Annak a lehetősége is megvan, hogy az önálló gazdasági népiskola a tanulókat az általuk végzett gyakorlómunkáért díjazza, és ily módon őt és szüleit az elveszett munkanapért kárpótolja. Ugyanezen szakasz rendelkezik az egy-egy évfolyamba felvehető tanulók számáról. Ha az önálló gazdasági népiskolában a tanulók száma meghaladja a 150-et, minthogy ily nagyszámú növendéket egy tzaktanitó nem képes kellő sikerrel oktatni, még egy szaktanító (tanítónő) alkalmazandó. 13. §. A népoktatási törvény 1. §-a már kiterjesztette a tanulás kötelezettségét a 15 éves életkor betöltéséig, ós az az ellen vétő szülőket, gyámokat és gazdákat a 4. §-ban megszabott fokozatos birsággal sújtja. A tanulás kötelezettségét javaslatom 11. §-a a gazdasági népiskolára is kiterjeszti és a 13. §. azt rendeli, hogy az a szülő, gyám vagy gazda, a ki a gazdasági népiskolába utalt tanköteles gyermeket kellő figyelmeztetés után elfogadható ok nélkül a gazdasági népiskolában nem küldi, vagy attól visszatartja, az 1868. évi XXXVIII t.-cz. 4. §-ában meghatározott rendbírság kétszeresével az ott tett megkülönböztetések szerint büntetendő. Ez a rendbírság közigazgatási utón hajtandó be. E szerint az I. fokozatú rendbírság 2 korona, a II. 4 korona, a III. 8 korona és a IV. 16 korona, sőt ha ennek sem volna sikere, a tanköteles részére külön gyám rendelendő. A népoktatási törvény 4. §-ában az iskolai igazolatlan mulasztás után kiróható birságfokozatokat a gazdasági népiskolai mulasztásokkal szemben azért kell emelni, mert különben a gyermek napi keresete a kisebb bírságot ellenórtékelné, de még azért is, mert az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 4. §-a nem nyújt elegendő biztosítékot a tankötelezettség érvényre emelése tekintetében. Az 1904—05. iskolai évben az iskolába járó tankötelesek összesen 11,818.988 iskolai félnapot mulasztottak igazolatlanul ós ezután a rengeteg mulasztás után mindössze 58 504 K iskolai birság folyt be. 14. §. A javaslat harmadik fejezete a tanítás rendjéről szól ós a 14. §. megállapítja a gazdasági népiskolában a kötelezett tantárgyakat. Itt rá kell mutatnom ismét a gazdasági népiskola czóljára. A gazdasági népiskolának kettős, de egymással szorosan kapcsolatos czélja van: Meg kell erősítenie ós kiegészítenie azokat az általános ismereteket, melyeket a hatosztályú népiskola adott növendékeinek; és el keli látnia őket Képtv'h. iromány. 1906—1911. XXV. kötet. 25