Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-883. Az igazságügyi bizottság jelentése "a birtokrendezést, különösen az urbéri elkülönitést, arányositást és tagositást tárgyazó 1836:VI., X., XII., - 1840:VII., XXX., XXXI. - és 1871:LIII. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről" szóló 791. számú igazságügyi ministeri törvényjavaslatról

883. szám. 883. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése „a birtokrendezést, különösen az úrbéri elkülönítést, arány ositást és tagosítást tárgyazó 1836: VI, X., XII., —1840: VII., XXX., XXXI.— és 1871: L1II. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről" szóló 791. számú igazságügyi ministeri törvényj avaslatról. Az igazságügyi bizottság hangsúlyozandónak tartja, hogy a consolidált birtokviszonyok a nemzeti közgazdasági önállóságnak alapkövét képezik; mivel pedig az önállóság megteremtése törvényhozásunk elsőrendű feladatát képezi, a bizottság örömmel köszönti a tárgyalás alatti törvényjavaslatot. A birtokrendezés terén a múltból szerzett tapasztalatok alapján, s a tapasztalt visszaélések meggátlása szempontjából megalkottatott ugyan jelen év elején az 1908. évi VII. t.-cz., mely 1908. év május hó 1-ón hatályba is lépett. E törvény azonban területileg részleges hatályú. Hazánknak csupán erdélyi részeire ós a visszakapcsolt részekre vonatkozik. Ezen törvény az arányosítandó erdő- ós legelőterületek feloszthatósága elé korlátokat emelt; az egyéni kihasitási jogosultságot szűkebb térre szorította. A kisgazdák állattenyésztésének alapját képező közlegelő feloszthatóságát nemcsak megnehezítette, de közlegelő létesitésónek kötelezettségét is egyenesen megrendelte. Ezen nemzetgazdasági szempontból egyedül helyes irányelvekkel szemben azonban az 1908. évi VII. t.-cz. hatálya alá nem tartozó területeken mindennemű közvagyon feloszthatóságának oly túltengése uralg, mely már nem is tulaj donszabadságnak, hanem tulaj donféktelenségnek minősíthető. Az idejét túlélt 1836: XII. t.-cz. ugyanis a közös erdő és legelő szótdarabolhatása elé korlátokat nem emel, s igy e területen az a legkisebb mennyiségig elforgácsolható és egyéni tulajdonba adható. Ennek következménye az, hogy miként a törvényjavaslat indoka kimutatja, Máramaros vármegyében feltótlen erdőtalajú erdőségek tényleg 1 D öl területű jogosultsággal is hasittattak ki és adattak * egyéni tulajdonba.