Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-883. Az igazságügyi bizottság jelentése "a birtokrendezést, különösen az urbéri elkülönitést, arányositást és tagositást tárgyazó 1836:VI., X., XII., - 1840:VII., XXX., XXXI. - és 1871:LIII. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről" szóló 791. számú igazságügyi ministeri törvényjavaslatról

883. szám. \f^/$$r 139 Hogy az erdő- és legelő-területnek ily szótdarabolása s ez utoni elórtéktelenitóse közgazdaságilag felette káros, ez indokolásra nem szoruló bizonyosság. Ez elébe korlátokat emelni kormányhatósági és törvényhozási kötelesség. E kötelességet teljesiti jelen törvényjavaslat. Teszi ezt oly módon, hogy az 1908. évi VII. t.-cz. által hazánk erdélyi ós kapcsolt részeire már életbe léptetett rendelkezéseket a múlt törvényhozásának lehető figyelembe vételével az 1836: XII. t.-cz. hatálya alá tartozó területekre is kiterjeszti. A birtokrendezés első sorban feltótlenül közgazdasági érdek. Egy ugyanazon ország határain belül az ide vonatkozó ós általánosan helyesnek bizonyult rendelkezések lehető egységesítése szerencsésnek ós helyesnek minősitendő. A törvényjavaslat csupán módosításokra és kiegészítésekre szorítkozik. Indokolttá teszi ezt azon körülmény, hogy az 1908. évi VII. t.-czikkel, a hatálya alá tartozó területről kiszorított nemzetközi jellegű és pusztán üzleti érdekeket ismerő visszaéléssel terhelt tőke kettőzött erővel támadta még a ma még szabad területet, ugy hogy a veszély súlyát legnagyobb mérvben érző északkeleti vármegyék a leggyorsabb segély utáni esdeklésre kényszerültek. E veszély nagysága gyors cselekvést követel; a kodificationalis munka hosszadalmasságait nem tűri. A javaslat 1. és 2. §-ában az arányosítás tárgyát képező közös erdők és legelők feloszthatósága elébe emel korlátokat. A korlátok azonosak az 1908: VII. t.-czikkel Erdélyre és a visszakapcsolt részekre vonatkozólag már életbe léptetett rendelkezésekkel. Egyedüli eltérés csupán a visszaható erő tekintetében mutatkozik. Mig ugyanis az 1908. évi VII. t.-cz. az arányjogok cumulatiója esetén külön kiszakitási jogosultságot csak az 1880. évi szeptember hó 10-ét megelőző szerzésnek ad; ö>ddig jelen javaslat a visszaható erőt ezen javaslat törvénynyó emelésének és hatályba lépésének, illetve az arányosítás megengedhetősége tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéseinek időpontjára korlátolja. Indokolja az eltérést az, hogy a területileg részleges hatályú 1880: XLV. t.-cz., melyre az 1908. évi VII. t-ez. támaszkodhatott, e törvényjavaslat hatálya alá tartozó területeken nem bírt érvénynyel. A javaslat 4. §-a szóleskörű felhatalmazást ad az igazságügyministernek arra, hogy addig is, mig külön törvény intézkednék, a birtokrendezési eljárást s az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a javaslat hatálya alá tartozó területeken rendeletileg szabályozza. Bár e felhatalmazás tágas keretének irányelvül felállítása egyáltalán nem lenne helyeselhető: jelen esetben a bizottság ennek megadását annál indokoltabbnak találta, mert a törvényjavaslat hatálya alá tartozó területen ma még fennálló s csaknem törvényszékenként eltérő eljárás a mai jogrendszerbe be nem illeszthető, s mert a törvényjavaslat az igazságügyministert az 1880. évi XLV., 1892. évi XXIV. és 1908. évi VII. t.-czikkek intézkedéseivel összhangban álló rendelet kibocsátására -jogositja fel; s különben is az 1908: VII. t.-cz. életbeléptetésével kapcsolatosan kibocsátott 1908. évi 500., 600., 700., 800., 900. és 1200. számú igazságügyministeri rendeletek már teljes iránytűt képeznek. 18*