Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-880. Az igazságügyi bizottság jelentése "a kereskedelmi üzlet átruházásáról" szóló 565. számú törvényjavaslat tárgyában
880. szám. 131 880. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése „a kereskedelmi üzlet átruházásáról" szótő 565. számú törvényjavaslat tárgyában. Az igazságügyi bizottság a kormány által 1907. évi július hó 5-én 565. szám alatt benyújtott, a képviselőházi házszabályrevizió miatt 1908. évi február hó 20-án visszavont, de az uj ülésszak megnyíltával 1908. évi április hó 29-ón ismét előterjesztett törvényjavaslatnak ugy alapelveit* mint rendelkezéseit helyesli és elfogadásra ajánlja. Kívánatosnak tartja azonban a bizottság, hogy a javaslat rendelkezései némely irányban kiegészíttessenek. 1. Mindenekelőtt szűknek találta az igazságügyi bizottság az .eredeti 3. §. rendelkezését. Egészen helyes ugyan az a czél, hogy a bírónak lehetőleg, szabad tér engedtessék annak megítélésében, hogy a konkrét- eset körülményei szerint üzletátruházás vagy pedig csupán egyes vagyontárgyak átruházása forog-e fenn. Nem elegendő azonban a bíró szabad móltatási jogát csupán arra az esetre megállapítani, midőn az üzlethez tartozó vagyon nem egészben vétetett át. A javaslat eredeti 3. §-ában emiitett ez az eset ugyanis csupán egyik lehető esete annak, hogy az átvevő kérdésessé tegye, vájjon az üzletnek jogi egészében való átvétele fenforog-e. Ezen kívül azonban, még sok más, a törvényben eleve meg sem határozható módot találhat az átvevő arra, hogy ebben az irányban kétségeket támasszon s kifejezett felhatalmazás nélkül a biró esetleg a legszorosabban fogja az átvevő felelősségének előfeltételéül az 1. és % §-ban megkívánt üzletátruházás fogalmát magyarázni,, ténjíálladókát alkalmazni s ezen az utón tér nyílhatnék az átvevőnek a csalárd üzletátruházásokból reá háruló felelősség alól a kibúvásra. Épen azért az igazságügyi bizottság kívánatosnak találta, hogy a bírónak ne csak a ministeri javaslat 3. §-ában kiemelt esetben, hanem egész általánosan megadassék a jog arra, hogy az eset összes körülményei szerint szabadon ítélhesse meg, vájjon a törvény 1. vagy 2. §-a értelmében vett üzletátruházás és átvétel ugy a jog-, mint. a ténykérdést illetőleg fenforog-e. Ugyan ez a megfontolás arra utal, hogy ne csupán az üzletátruházás és átvétel megítélésére nézve, hanem a javaslat % §-ának második bekezdésében emiitett üzleti kötelezettségek átvállalása tekintetében is megfelelő szabad méltatási jog engedtessék a bírónak; mert az idézett helyen megállapított, az üzletből eredő kötelezettségeknek egész általáhan történő átvállalásából folyó fokozottabb felelőssége az átvevőnek szintén könnyen kijátszható lenne oly módon, hogy az üzletből eredő kötelezettségek közül egyeseknek átválla • 17*
