Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-880. Az igazságügyi bizottság jelentése "a kereskedelmi üzlet átruházásáról" szóló 565. számú törvényjavaslat tárgyában

132 880. szám. lását kifejezetten kizárná vagy az átvállalást egyéb módon ugy korlátozná, hogy az üzleti kötelezettségek átvállalásának legszorosabb magyarázata mel­lett a 2. §. második bekezdésében megkivánt tartozás-átvállalás ós az átvevő­nek abból eredő feltétlen felelőssége nem lenne megállapítható. A törvény intencziójának kijátszását itt is csak ugy lehet kizárni, ha a bírónak egész általánosságban megfelelő szabad méltatási jogot ad a törvény. Ezek alapján az igazságügyi bizottság az eredeti 3. § helyébe a követ­kező szöveget ajánlja: »Hogy forog-e fenn az 1. vagy 2. § értelmében üzletátruházás, különö­sen ha az üzlethez tartozó vagyon nem egészben vétetett át, úgyszintén, hogy forog-e fenn a 2. § második bekezdése értelmében tartozás-átvállalás, külö­nösen ha az átvevő az üzletből eredő kötelezettségek közül egyes kötelezett­ségek átvállalását kizárta: az eset összes körülményei szerint kell megítélnie. % A javaslat eredeti 4. §-ához az igazságügyi bizottság a következő kiegészítést ajánlja: »A volt üzlettulajdonos felelőssége érintetlen marad.« E kiegészítést ugyanaz a megfontolás indokolja, mint az 1. § első be­kezdésének második mondatában foglalt megfelelő rendelkezést. Ha a 4. §-ban a volt üzlettulajdonos felelősségét nem hangsúlyozzuk, ebből esetleg azt következtetnék, hogy itt nem áll az az elv, melyet az 1 § az átruházó felelőssógóuek érintetlenül maradása tekintetében kimond. Ez nemcsak a javaslat intencziójával, hanem az általános jogelvekkel is nyilván ellenkez­nék és arra a visszaélésre vezethetne, hogy valamely egyéni czóg tulajdo­nosa, a ki mint ilyen az üzleti tartozásokért egész vagyonával felel, betéti társaságot alakítana, a melyhez ő mint kültag korlátolt felelősséggel csatla­koznék s ezzel korábbi felelősségét önkényesen korlátozhatná. A javasolt ki­egészítés ezt kifejezetten kizárja; 3. Végül az igazságügyi bizottság a ministeri javaslat 4. és 5. §-a közé a következő uj '§. felvételét hozza javaslatba: »Ha az üzlet átvétele idején az átruházó ellen az 1. § alá eső kötele­zettség alapján a per meg volt indítva és az 1—3. §-ok értelmében e köte­lezettségért felelős átvevőnek az átvétel idején a perindításról tudomása volt, az átruházó ellen hozott marasztaló Ítélet jogereje kiterjed az átvevőre is. Az előbbi bekezdés rendelkezése a 4. § esetében is megfelelően alkal­mazandó.* Ez a kiegészítés azt czólozza, hogy olyan esetben, a midőn az üzletát­ruházás idején az átruházó valamely üzleti tartozásért már be volt perelve vagy esetleg már el is volt marasztalva, az illető perben hozott marasztaló ítélet u. n. anyagi jogereje (res judicata jus facit inter partes) kiterjedjen az átvevőre is, nehogy a hitelező az átruházó ellen nyert jogerős marasztaló ítélet daczára az átvevő ellen indítandó perben a már megítélt követelést kénytelen legyen teljesén újból bizonyítani. A javasolt uj § fölvétele esetében a ministeri javaslat utolsó két §-ának számozása egygyel emelkedik. • • Az igazságügyi bizottság a javaslatot a jelzett kiegészítésekkel az iüezárt szövegben elfogadásra ajánlja. Budapesten, 1908. évi május hó 22-ik napján. • Az igazságügyi bizottság nevében: Nagy JLmil s. k., Holló Lajos s. k., az igazságügyi bizottság előadója. az igazságdgyi bizottság elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents