Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről
52 821. szám. Ezen -- később rendszeres élöpályaudvarrá fejleszthető —• rendező vágánycsoport előállítására megközelítően 3,000,000 korona fog szükségeltetni. III. Vonalak teljesítő képességének fokozása. 1. A budapest—marcheggi vonalon Göd, Nógrádveröcze, Zebegény, Szob, Garamkövesd, Köbölkút, Kürt, Perhete, Udvard, Tót negyer, Tardoskedd, Tornóez, Vágsellye, Diószeg, SzempczésCsekiész állomásoknak bővítése, illetőleg ezek közül a nagyobb állomásokon közvetlen bejáratok létesítése, a kisebb állomásokon pedig mindkét átjáró fővágány mellett vonatmegsiőzésre égy-egy alkalmas vágány előállítása, továbbá a pozsonyi állomások bővítése és azok között u\ vágányössze. köttetés létesítése , . . . 2,800.000 K A budapest - mai cheggi vonalon ez idő szerint 13 közvetlen bejáratú biztosított és 16 éitszeléses nem biztosított állomás van, mely utóbb emiitett állomásokon a megállás nélkül keresztülmenő vonatok sem a bejáratoknál, sem a kijáratoknál a váltók hegye ellen nem haladnak. Ezeken a czímben névszerint is felsorolt állomásokon a mellékvágányokra való közvetlen bejáratok nem lehetségesek, a mi a forgalom emelkedéséhez képest mindinkább érethető nagy hiányt képez, a mennyiben a lassabban járó vonatok, hogy a sürün követő gyorsabb járatú vonatok elől kitérhessenek, sok esetben nagy időveszteséggel vágányt cserélni kénytelenek és így nemcsak az ugyanazon vágányon utánuk jövő, hanem a másik vágányon szemben érkező vonatok forgalmát is megzavarják. Az utóbbi időben a budapest-—marcheggi vonalon előfordult forgalmi torlódás k nem csekély részben annak következményei voltak, hogy közvetlen kitérés nem volt lehetséges és hogy a vonatokat a vágányok elégtelensége következtében sok helyütt igen körülményes módon megosztani kellett. A szóban forgó hátrányos állapotoknak a beszüntetése és a vonal telíesitő képességének fokozása érdekében mindenekelőtt sürgősen szükséges, hogy ezen a fő fontosságú vonalon a vágányátszeléses állomásokon a vágányok szaporittassanak, a nagyobb állomásokon közvetlen bejaratok létesíttessenek, a kisebb állomásokon mindkét, átjáró fővágány mellett vonatmegelőzésre alkalmas vág.ínyről történjék gondoskodás a végből, hogy vágánycserénél, illetőleg vonatmegelőzésnél a helytelen vágány átszelése elkerültessék. Végül sürgősen szükséges, hogy a jelzett n unkákkal kapcsolatosan az állomások biztositó berendezésekkel is elláttassanak. Áttérve a pozsonyi állomások bővítésére, meg kell jegyeznem, hogy a pozsonyi főállomás az 1897.-évi XXX. és az 1904 évi XIV- t.-czikkel a budapest—• marcheggi II. vágány teljes kiépítésére engedélyezett hitelekből a közelmúlt években bővíttetett. Személyforgalma azonban évről-évre emelkedik; így 1905. évről 1906. évre az emelkedés 12°/o, l'W7. évben már naponta átlag közel 2000 u!as volt, mely utasszám a leszálló és átszálló utasokkal, • továbbá a díjkedvezmény nyel utazókkal bizonyára megkétszereződik. Ezzel szemben a személyforgalomra összesen csak két vágány áll rendelkezésre, a melyen naponta átlag 28 személyvonatnak a lebonyolítása nagy nehézségekbe ütközik, mert ha egy vonat a második vágányra jár be, az első számú vágányra csak áz utasok ki- és beszállása után lehet vonatot beengedni, miért is napirenden van, hogy a gyors- ós személj 7 vonatokat a karjelzőknél kell feltartóztatni.
